Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
2255 törvényhozásban. Folyamatosan kiviszi azokat, amelyek a parlament jogkörébe tartoznak, ha bármilyen módon ne m ért egyet, és amikor van egy ilyen ügy, azonnal rohan ki Brüsszelbe, Strasbourgba és keresi az éppen illetékes bizottságokat, illetékes szerveket, hogy ez nem jó, az nem jó, amaz nem jó. És mi fog történni? Most már a harmadik törvénynél járunk itt, ahol megint az Európai Unió szól bele, megint azon szempontok alapján, hogy őket folyamatosan bombázzák Magyarországról, és valahol itt megkérdőjeleződik ennek az országnak a szuverenitása. Nyilván nem véletlenül, hiszen az Európai Unió azért elég keményen bel eszól az ország szuverenitásába, de itt most már sorozatosan a magyar parlament, a Magyar Országgyűlés hatásköre kérdőjeleződik meg, hogy vane jogunk nekünk törvényt alkotni. Hiszen sorban kerülnek vissza azok a törvények, amelyek az Európai Unió illetéke s bizottságának nem tetszenek. És arra hívom fel a figyelmet a törvényalkotás során, hogy sajnos ezeket a szempontokat, és ezt elmondtam a korábbi vitában is, amelyeket az európai uniós bizottságok meghoztak - a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság, az Európai Unió illetékes szerve, bárki , ezeket az ellenzék sorozatosan elmondta. Sorozatosan felhívta erre a FideszKDNP figyelmét, ugyanúgy a baloldali pártok és ugyanúgy a nem tudom, hogyan nevezzem, nehogy megsértsem azt a pártot, aki nem szeretné. (De rültség.) Tehát sorozatosan ezt tapasztaljuk, és szeretnénk, hogy ne adjunk alapot annak, hogy bizonyos pártok külföldre vigyék a magyarországi problémákat. Ezt próbáljuk meg mi magunk itt megoldani. Akkor rátérné k arra, hogy mi az, amit mi szerettünk volna, mi az, amit mi sorozatosan felhoztunk azzal kapcsolatban, miben kritizáltuk mi ezt a jogszabályt. Hát kritizáltuk abban, ami az egyik legalapvetőbb volt; mind a három ellenzéki párt egyetértett abban, hogy ne 9 évre jelöljék ki a bírósági igazgatási vezetőt, nem tartottuk jónak ezt a 9 évet. Aztán kritizáltuk azt is, hogy az OBHelnök kinevezési joga az alsóbb szintű bíróságok vezetői felé ne legyen korlátlan, ne legyen közvetlen, tehát legyenek benne garanciáli s szabályok. Aztán szerettük volna azt is, hogy megváltozzon a jelölési rendszer az igazgatási szervezet elnökének a tisztére. Ezt elég jelentősen is kritizáltuk, nekem is volt ebben beadva módosító javaslatom, amelyben mindenféleképpen szerettük volna, ho gy a demokratikus módon megválasztott Országos Bírói Tanácsnak is legyen bármiféle jogköre a jelölésben: véleményalkotási, akár egyetértési joga vagy akár jelölési joga erre a tisztségre vagy többes jelölés, és abból választhat majd a köztársasági elnök. T ehát erre számtalan olyan lehetőség lett volna, ami sokkal demokratikusabbá tette volna ezt a jelölési folyamatot, de ez is teljes egészében lesöprésre került. Aztán kifejezetten kihangsúlyoztuk az összeférhetetlenségi szabályokat, és a Jobbik Magyarország ért Mozgalom ezt hangsúlyozta ki talán a legjobban, amelyben azt mondtuk, hogy álláspontunk szerint akkor, amikor a törvényalkotó azt mondja ki a jogszabályban, hogy a bírói igazgatás legfőbb ellenőrző szerve az Országos Bírói Tanács, és ebbe a Bírói Tanác sba bekerülnek az igazgatási vezetők, akkor ők saját magukat fogják ellenőrizni az eljárásuk során. Hiszen azért az a gyakorlat - és ismerjük már a kialakult rendszert is , hogy sokkal jobban beválasztják az Országos Bírói Tanácsba a törvényszék elnökét, a városi bíróság elnökét, az ítélőtábla elnökét, mint egy egyszerű bírót, aki semmilyen igazgatási tisztséget nem tölt be a bíróságon, ebben az esetben nyilván saját magát fogja ellenőrizni vagy egymást ellenőrizgetik adott esetben, tehát kialakulhatnak il yen esetek, és ezért mi az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását javasoltuk. (17.40) Aztán nagyon fontosnak tartottuk, garanciális alapkérdésnek tartottuk azt, hogy egy igazán független bírói testület akkor működhet, vagy a bíróságok rendszere akkor lehet megfelelően független, ha alkotmányos szinten garantáljuk a költségvetését, hogy a költségvetést ne mindenkor az Országgyűlés határozza meg, hanem legyen meghatározva a magyar költségvetés bizonyos százalékában, és ennek alapján teljesen független tu djon lenni anyagilag is a bíróság, ne függjön a parlamenttől. Hiszen a hatalmi ágak szétválasztásának egyik alapkérdése a finanszírozás kérdése. Ezt
