Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
2256 is javasoltuk volna, ezt már szerettük volna az alaptörvénybe is betenni, de ha abba nem sikerült, akkor le galább a szervezeti működési törvénybe betenni. De ez sem sikerült. Aztán azt is mondtuk, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatalma gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, tehát nincsenek megfelelő garanciális szabályok arra, hogy azt ellenőrizzük. Egy 9 éves időtartamra megbízott hivatali vezetőnél bizony ez kérdőjeles volt, és ezt mi erőteljesen kritizáltuk. Kritizáltuk még a bírák fizetési rendszerét, mégpedig azt, hogy gyakorlatilag 2005 óta semmilyen fizetésemelés nem volt, illetve összesen 10 száza lék, miközben az egyéb szférában országos átlagban 41 százalékos béremelés volt, náluk 10 százalékos, és figyelembe véve az inflációt, hihetetlen mértékű reálbérvesztés volt megfigyelhető. Ehhez képest 1,6 százalékot kaptak a bírák a 2012es évtől azzal, h ogy elvették a 13. havi fizetésüket, és a bérnövekménnyel a mínuszplusz összesen 1,6 százalék volt. És amiről már beszéltem itt a kétperces felszólalásomban, nagyon erőteljesen aggályosnak tartottuk, hogy az azonos hatáskörű bíróságok közül a hivatal elnö ke jelöli ki az eljáró bíróságot. Ezzel sem értettünk egyet, ezt egyébként az előbb már kifejtettem, hogy miért. És még ilyen apróbb szabályok módosítását javasoltuk. Például a szolgálati bíróságok esetében javasoltuk azt, hogy a vizsgálóbiztos ne csak meg hallgathassa az eljárás alá vont bírót, hanem hallgassa is meg, tehát kötelező legyen, hiszen a legalapvetőbb az, hogy hallgassuk meg az eljárás alá vont személyt. Ebben sem értettek egyet velünk akkor, és ez a jogszabály így maradt. Én azért ismertettem e nnyire részletesen, és itt visszakerestem a korábbi felszólalásainkból, hogy mik hangzottak el, a legalapvetőbb kérdések. Azért nagyon örülök neki, hogy most több minden visszaköszönt ebben a módosításban, a legújabb, előttünk lévő jogszabálytervezetben. I lyen például az illetékes bíróság kijelölése az azonos hatáskörű bíróságok közül. Éppen az előbb hangsúlyoztam, hogy ezt rendkívüli módon kritizáltuk, nem tartottuk jónak. A jelenlegi szabályozást sem tartjuk jónak, mert megmarad ez a rendszer, azonban egy fokkal jobb, mint az eddigi volt, hiszen belekerül a jogszabályba az a szöveg, hogy az Országos Bírói Tanács által meghatározott elvek alapján. Tehát itt már van valamiféle kontroll, van valami garancia ennek gyakorlása során, és ezt mindenképpen üdvözlen dőnek tartjuk. Bár mi itt mindenféleképpen továbblépnénk, és az eljáró bíróság kijelölésének jogát általános esetben megvonnánk, nem tartjuk indokoltnak, hogy ez legyen. A régi jogszabályozás alapján maguk a bíróságok jelentették be maguk ellen azt, hogy n em tudnak megfelelően, elfogulatlanul dönteni, tehát csak ebben az esetben, csak kivételes esetben legyen jog, hogy a felettes bíróság kijelölje az illetékes bíróságot. Nagyon örülünk annak, hogy az az ellenőrizhetetlenség, amit éppen az előbb jegyeztem me g az igazgatási vezetővel szemben, bizonyos szempontból feloldódni látszik abban, hogy az alkotmányügyi és igazságügyi bizottságnak évente, minden évben beszámol a hivatal vezetője. Ez mindenképpen nagyon pozitív, üdvözlendő, hogy ez belekerült az új jogsz abályba. Azt nem értem, hogy ezt miért nem lehetett betenni korábban, miért kellett ehhez megvárni az Európai Unió, illetve a Velencei Bizottság jelzését, és miért nem lehet az ellenzék véleményét figyelembe venni. Nagyon örülünk annak is, hogy az előbb el mondott indokaim közül még egy valamilyen módon figyelembevételre került. Mégpedig az, hogy az OBH és a Kúria elnöki tisztségére jelölésénél most már meg kell hallgatni az Országos Bírói Tanácsot is, amely az új jogszabály szerint előzetesen véleményt nyil vánít. Ez is mindenképpen üdvözlendő, hiszen ez is jó irányba viszi el a későbbiek során ennek az érvényesülését és a bírói függetlenség érvényesülését is. Aztán egyetértési jogot gyakorol bizonyos esetben az OBT a bírósági vezetők kinevezése esetén. Ez me gint olyan, amit mi kifogásoltunk, itt is bekerült legalább az egyetértési jog, megvan az OBT részére, tehát ez is üdvözlendő. A költségvetéssel kapcsolatban azért sok sikert nem értünk el, jelenleg sincs bent, de annyi azért benne van, hogy az Országos Bí rói Tanács költségvetése az Országos Bírósági Hivatal költségvetésén belül elkülönítetten jelenik meg. Ez már önmagában egy kis lépés, de egy lépés előre, tehát ez is egy előremutató jel. Még egy apróság, ami figyelembevételre került a korábbi indítványok
