Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2179 éppen az intézkedés súlyossága miatt - általában igen részletesen szabályozzák, a házelnöknek mégis jelentős mérlegelési joga van annak megítélésében, hogy a rendfenntartás biztosítására mely eszközök - beleértve tehát a karhatalmat is - alkalmazása a legmegfelelőbb.” Tisztelt Országgyűlés! Bevezetőmben utaltam a vizsgálóbizottságok műk ödésével kapcsolatos joghézag megszüntetésének szükségességére. Ezt a törvényjavaslat véleményem szerint csak részben oldja meg. Szükségesnek tartom a törvényi előírásokkal szembeni engedetlenség esetén a megfelelő szankciók előírását, illetve a vallomás- és nyilatkozattételi kötelezettségekkel kapcsolatos jogkérdések részletes szabályozását. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül a törvényjavaslat néhány elemével kapcsolatosan kívánok észrevételt tenni. A törvényjavaslat preambuluma arról szól, hogy a de mokratikus állami működés nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy “az Országgyűlés törvényhozó és végrehajtó hatalom feletti ellenőrző feladatait hatékonyan és átláthatóan gyakorolhassa”. Az idézett szövegből véleményem szerint elhagyandó a törvényhozó hatalom ra való utalás, hiszen a törvényhozó hatalom maga az Országgyűlés, és az Országgyűlés önmaga mint törvényhozó hatalom fölött ellenőrzést fogalmilag nem gyakorolhat. A háznagy tisztségével kapcsolatosan megfontolandónak tartom, hogy a háznagy csak országgyű lési képviselő lehessen, a háznagy ugyanis az Országgyűlés egyik választott tisztségviselője, és indokolt, hogy e választott testület - mármint a parlament - tisztikara, annak mindegyik tisztségviselője a testület tagjai közül kerüljön ki. (12.00) Megfonto landónak tartom annak a szabálynak az elhagyását is, amely szerint az Országgyűlés üléseit az Országház épületében tartja. Ez nem biztos, hogy mindig tartható, akár ünnepi alkalmak miatt, akár más, rendkívüli esemény miatt, amelyre történelmünkből hozható példa. Utalok az 184849es szabadságharcra, amikor az Országgyűlés Debrecenben, illetve Szegeden, majd Aradon volt kénytelen ülésezni. Egyes pontokon szóhasználatok vagy feladatok meghatározása is megfontolást érdemelhet. Nem vagyok meggyőződve arról péld ául, hogy törvényi szinten kell rendelkezni a karzati ülőhelyek biztosításáról. A Házszabállyal kapcsolatban pedig szóvá kell tennem, hogy néhány módosítást illetően a rendelkezés felvezető szövege lemaradt, ami azért szokatlan kodifikációs hibának tekinth ető. Tisztelt Országgyűlés! Az összegzést Rubovszky György képviselőtársam fogja elvégezni, akivel a vezérszónoki felszólalást megosztottuk, és aki még más kérdésekkel is foglalkozni fog. A magam részéről a felszólalásomat azzal zárom, hogy az elmondottak okán a jogterület szabályozásának koncepcióját vállalhatónak és támogathatónak tartom, a törvény megalkotását és a Házszabály módosítását pedig szükségesnek. Kérem képviselőtársaimat, hogy kellő tájékozódás után, a nemzetközi gyakorlat ismeretében, az indu latok és elfogultság félretételével, konstruktívan működjünk együtt a törvényalkotás, illetve a házszabálymódosítás feladatában. Ezt teszi a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖ K (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen, képviselő úr. Ahogy ön már beharangozta, Rubovszky György képviselőtársa következik. Maradt, ha jól látom, 9 perc 19 másodperce. Rubovszky képviselő úré a szó. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY , a KDNP képviselőcsoportja részér ől: Köszönöm szépen a szót, elnök út. Tisztelt Országgyűlés! Én ezzel a mostani törvénnyel kapcsolatos előeljárások során két területen is foglalkoztam korábban ezekkel a szakterületekkel: az
