Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2180 egyik terület volt a mentelmi jog, amelyről mint a mentelmi bizo ttság elnöke már beszámoltam a tisztelt Háznak, a másik pedig a képviselői javadalmazással kapcsolatos kérdéskör. Azt szeretném nagyon röviden, tájékoztatásul elmondani, hogy először az alkotmányügyi bizottság foglalkozott a javadalmazással kapcsolatos kon cepcióval, és a koncepció tárgyalása során létrehozott egy albizottságot. Ennek az albizottságnak a vezetése volt az én tisztem. Az albizottsági munka során benyújtásra került a koncepcióból készült törvényjavaslat, ezért azt a megoldást választotta az alb izottság, hogy jelentést írt a bizottságnak, a bizottság pedig ahhoz a törvényjavaslathoz bizottsági módosító indítványként terjesztette be az állásfoglalását. Azokba az állásfoglalásokba a kereszténydemokrata álláspontnak csak azon részei kerülhettek be, amelyet annak az albizottságnak a többsége elfogadott. Voltak olyan kérdések, amelyek nem fértek be az albizottsági munkába, ezeket én ennek a törvényjavaslatnak az általános vitáját követően módosító indítványként elő is terjesztettem, és alapvetően ezekk el a bizottsági tevékenységet meghaladó álláspontokkal szeretnék a rendelkezésemre álló idő alatt foglalkozni. Egy gondolat erejéig vissza kell térnem a mentelmi jogi kérdéshez, mégpedig az összeférhetetlenség és a képviselői megbízatás megszűnésével kapcs olatos jogkövetkezményekkel. Mi ezt a kérdést, és én is most pillanatnyilag mint mentelmi bizottság vizsgálom, és a mentelmi bizottság feladatai között van a vagyonnyilatkozatok kérdése és a vagyonnyilatkozatok kezelése. Vagyonnyilatkozatadási kötelezetts ég terheli a képviselőt abban a pillanatban, ha megszűnik a képviselői mandátuma. Ezt minden esetben a képviselők rendezni is szokták, ennek megvan a maga szankciórendszere. Van egy űr a jelenlegi szabályozásban - hozzáteszem, hogy ez az űr korábban is fen nállt, de gyakorlati példával tudom igazolni, hogy sajnos előfordult, hogy ebből igen komoly nehézségek adódtak , mégpedig az, hogy az összeférhetetlenségi szabályok között az szerepel, az eddigi gyakorlatnak megfelelően, hogy összeférhetetlen a képviselő , ha bűntett miatt jogerősen elítélték. Ebben az esetben összeférhetetlenségi eljárás, lemondhat, vagy pedig megállapítja az Országgyűlés az összeférhetetlenséget. Ez a kérdés rendezhető, és erre több példa is volt az eltelt 22 esztendő alatt. Hála istenne k, nem sok. Igen ám, de van egy olyan variáció, hogy a képviselői megbízatás megszűnik az alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján annak, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti. Hozzáteszem, hogy minden gondatlan cselekményé rt, nem mindegyikért, de lehet kapni végrehajtható szabadságvesztés büntetést. Ez nem szerepel az összeférhetetlenségi jogok között, viszont a képviselői megbízatás megszűnik azzal a törvény szerint, ha megkezdi a szabadságvesztés töltését. Tehát addig ő t eljes értékű képviselő, a szabadságvesztés megkezdésével törvény erejénél fogva megszűnik a mandátuma. Ezt a kérdést valahogy rendezni kell. Egy hasonló példa volt, hogy a korábbi Országgyűlés megszűnésekor egy volt képviselőtársunk előzetes letartóztatásb an volt, és sajnos nem tudta teljesíteni, csak nagyon nagy nehézségek árán a kötelező, megszűnéskor beadandó vagyonnyilatkozatát, aminek aránytalan anyagi következményei voltak az ő szempontjából. A joghézagra való tekintettel ez változatlanul fennáll, és ezt a kérdést változatlanul rendezni kell. Tisztelettel, a másik nagy kérdéskör pedig a javadalmazás, amiben szót kértem. Az albizottság akkor arra az álláspontra helyezkedett, és így az alkotmányügyi bizottság is olyan módosító indítványt terjesztett elő, hogy az eredeti tervek szerint ne 2012. szeptember 1jén lépjen hatályba a javadalmazással kapcsolatos kérdéskör, hanem ’13. január 1jével. Ezt a módosító indítványát az alkotmányügyi bizottságnak fogadták be a mostani előterjesztők, de én éppen ezzel a rendelkezéssel szeretnék a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében harcba keveredni. Nevezetesen, azért küzdünk, az a cél, és itt megegyezik, és örömmel hallottam a Fidesz vezérszónokától is azt a megjegyzést, hogy az lenne az igazságos és helyes megold ás, ha a javadalmazással kapcsolatos kérdéskör csak a jelen országgyűlési ciklus befejeztét követően, az új Országgyűlés megalakulásával lépne hatályba. Szeretném mondani, hogy vannak ennek a ciklus közbeni hatálybalépésnek olyan jogkövetkezményei, hogy a törvényjavaslat kénytelen tartalmazni
