Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. SALAMON LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2178 gondolom, hogy inkább tájékozatlanságra, hogy ne mondjam, tudatlanságra vezethető vissza, mint rosszhiszemű, hangulatkeltő vádaskodásokra. Sajnos azonban ez utóbbit sem tudom kizárni. Tisztelt Képviselőtársaim! A parlamenti fegyelmi és rendészeti jo g nem fideszes vagy KDNPs találmány, hanem a nemzetközi gyakorlatból ismert, számos országban alkalmazott intézmény. Önöknek már módjuk lehetett ennek a megismerésére, hiszen korábban valamennyi képviselőtársunk megkapta ezt a könyvet. Címe: Bevezetés a p arlamenti jogba. Szerzője: Dr. Szente Zoltán, egyike a parlamenti jogterület legkiemelkedőbb hazai kutatóinak, aki egyébként nem sorolható a konzervatív alkotmányjogi iskola művelőinek sorába, ezt azért tegyük hozzá. Ebben a könyvben 15 oldalnyi terjedelem ben olvashatnak a parlamenti fegyelmi és rendészeti jognak a különböző országokban meghonosodott formáiról. Ha nem hisznek nekem, kérem, higgyenek neki! Ennek érdekében engedjék meg, hogy e könyvből idézve tájékoztassam önöket egyes országok megoldásairól. A joggal mintademokráciának tartható brit megoldás kapcsán olvashatjuk az alábbiakat: “Az ülés bármely akadályozása általában súlyosabb fegyelmi ügy. A parlamenti fegyelmi jog történeti fejlődésében élenjáró brit House of Commons házszabályai szerint péld ául súlyos rendzavarás esetén a házelnök a vétkes képviselőt kizárhatja a tárgyalásról a nap hátralévő részére. Abban az esetben, ha a fegyelemsértő képviselő a házelnök utasításait figyelmen kívül hagyva folyamatosan és szándékosan obstruál vagy a házszab ályokat más módon megsérti, a ház dönthet a képviselő felfüggesztéséről is. A felfüggesztés az első alkalommal öt ülésnapra, másodszor húsz napra szól, ismételt elkövetés esetén pedig mindaddig, ameddig a parlament nem dönt a felfüggesztés visszavonásáról. Ez vonatkozik a bizottsági tárgyalásra is, ahol súlyosabb rendzavarás esetén a bizottsági elnöknek a házelnök azonnali értesítése mellett joga van az ülés felfüggesztésére is. A rendfenntartás céljára a házelnök karhatalmat is igénybe vehet.” Ha képviselő társaim a most ismertetett angol megoldást összevetik a törvényjavaslatban foglaltakkal, akkor láthatják, hogy a javaslat szigorúságában elmarad a brit megoldástól. Mivel azzal kapcsolatban is megfogalmazódtak észrevételek, hogy az elnök az ülésen előfordu ló esetekről mérlegelésben dönt, és ez egyes vélemények szerint önkényes eljárást is lehetővé tenne, lássunk két másik idézetet is. “A fegyelmi jog alkalmazása egyedi mérlegelést feltételez, hiszen a házszabályok többnyire nem is kísérleteznek annak pontos abb meghatározásával, hogy mi számít, mondjuk, súlyos rendzavarásnak.” Tisztelt Képviselőtársaim! Kevéssel előbb aztán azt olvashatjuk, miszerint “Egyedi mérlegelést igényelhet, hogy egy konkrét felszólalás vajon sértie a parlamenti magatartás hagyományos formáit, vagy az, hogy az interpellációt nem használjáke más, a házszabályokban tiltott célra, például obstrukcióra vagy sértegetésre. E feladatoknak pedig leginkább a házelnök felelhet meg, az állam egyik legfőbb közjogi méltósága, a testület elnöke” - írja a könyv szerzője. A témakör kapcsán az a kérdés is felmerülhet, hogy mi számíthat olyan magatartásnak, amely az ülésteremből való eltávolítás intézkedését vonhatná maga után. Szente Zoltán példaként az ülésterem közepén részegen történő éneklést említ i, de úgy gondolom, hogy idetartozhat minden olyan rendzavarás, amely megakadályozza mások felszólalását, lehetetlenné teszi az ülés menetét vagy folytatását, és e magatartással szemben az elnök felszólításai is hatástalanok maradnak. A parlamenti őrség felállítását illetően a Kereszténydemokrata Néppárt is hivatkozik a magyar közjogi hagyományokra, de ezek mellett elsősorban arra, hogy a hatalommegosztás követelménye feltétlenül szükségessé teszi, hogy a parlament belső rendjének karha talmi biztosítékát ne a kormánynak alárendelt testület, hanem a házelnök irányítása alatt működő, minden más hatalmi ágtól, minden más hatalmi tényezőtől független őrség képezze. E tekintetben sem felesleges a már imént említett könyvben lapozgatni. Innen idézem: “A parlament egésze, épülete rendjének fenntartása érdekében a házelnök rendészeti jogokkal rendelkezik. E célból rendszerint külön parlamenti őrség tartozik az irányítása alá. A házelnök a parlament tagjaival szemben egyes fegyelmi intézkedések vé grehajtása, valamint a látogatók rendzavarásának megszüntetése érdekében - rendészeti hatalma keretében - karhatalmi eszközökkel is felléphet. Ennek eseteit a házszabályok -
