Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2174 parlamenti többség ítélheti meg. Vagyis a házelnök és a kormánypárti alelnökök bátran alkalmazhatják ezt a fegyelmező eszközt, míg a kormányp árti felszólalókat megregulázó ellenzéki alelnököket később felülbírálhatja a kormánypárti többség. Fideszes képviselőtársaim másfél évtizede, amikor még fiatalok és demokraták voltak, másként vélekedtek a parlamentarizmusról. ’94ben, amikor a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok leültek tárgyalni az ellenzékkel, hogy konszenzusos Házszabályt fogadhasson el az Országgyűlés, önök a lehető leghatározottabban elutasították a szigorú fegyelmi szabályok alkalmazását. Képviselőjük a Házszabály terveze tének kidolgozásakor elképesztőnek nevezte azokat a javaslatokat, amelyek szigorú fegyelmi jogköröket adtak volna a házelnöknek. Ha ezekből a jogkörökből egy is megmaradt volna, idézem: “mi nem tudtuk volna támogatni a Házszabályt” - mondta akkor Trombitás Zoltán fideszes képviselő az akkor hatpárti megegyezés szerint előterjesztett javaslatra. ’94ben még olyan volt a légkör és a politikai kultúra, hogy lehetséges volt konszenzussal elfogadni a Házszabályt, pedig akkor is kétharmados parlamenti többséggel rendelkeztek a kormánypártok. Ez annak volt köszönhető, hogy ’94ben az MSZPSZDSZkormánypártok nem elfojtani, hanem megvívni akarták a parlamenti vitákat. Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Jobban tennék, ha nem új fegyelmi jogkörök, szigorúbbnál sz igorúbb szankciók bevezetésére, hanem a politikai kultúra fejlesztésére törekednének. Nem a viták elfojtására, hanem a demokratikus párbeszéd fórumainak működtetésére, folyamatos továbbfejlesztésére lenne szükség. Ennek legfontosabb előfeltétele, hogy való ban érvényesüljön a mindenkori kormány feletti parlamenti kontroll, és a képviselők, valamint a közélet iránt érdeklődő nyilvánosság releváns információk ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat politikai kérdésekben. Ha mindenáron a parlamenti fegyelmi jog átalakításával akarják fejleszteni a politikai kultúrát, javasoljuk, hogy kötelezzék inkább a minisztereiket, hogy vegyenek részt az Országgyűlés ülésein, és ne kerüljék meg az érdemi válaszadást a benyújtott kérdésekre, interpellációkra. Sajnálattal k ell azonban ismét leszögeznem - míg nem tilos a már elhangzott gondolatok megismétlése , hogy a törvényjavaslat célja nem a demokratikus diskurzus kereteinek fejlesztése, hanem a centrális erőtér harmonikus működésének biztosítása. Ennek egyik letéteménye se a Kövér László irányítása alatt felálló országgyűlési őrség lesz. Az a Kövér László kap széles körben rendészeti jogköröket és saját fegyveres gárdát, aki szó nélkül megtűri a parlamentben a betiltott társadalmi szervezetek egyenruháját, de megfeddi az éhségmenetről pulóverben érkező szocialista képviselőket. A törvényhozás fejét lényegében a végrehajtó hatalmi ággal jellemző jogosítványokkal ruházza fel e törvényjavaslat. A felálló őrség, bár nyomozó hatósági hatásköröket nem gyakorolhat, ezen kívül vis zont a rendőrség kistestvére lesz, korántsem csak valami, Országház falain belül működő belső biztonsági szolgálat. Az országgyűlési őrség a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv, amely a feladatai ellátása során a rendőrségre vonatkozó szabályok szerint viselhet fegyvert, használhat kényszerítő eszközt, testi kényszert, bilincset, elektromos sokkolót, rendőrbotot. Joga lesz útzárat telepíteni, sőt elképesztő módon még a magánlakásokba is behatolhat. Kérdem én: mi dolga lehet egy országgyűlési őrne k bárki magánlakásában? Hiszen a törvényjavaslat általános jellegű felhatalmazást ad erre. Még az előterjesztők is belegabalyodtak a részletszabályokba, szemlátomást nem tudták összeegyeztetni a házelnöki szerepet a fegyveres szerv fölötti irányítási jogos ítványokkal. Bár az új fegyveres szervhez a belügyminiszternek elvileg semmi köze nincs, azaz mégis, hiszen a belügyminiszter a házelnök véleménye alapján rendeletben szabályozhat eztazt, képesítési követelményeket, egyenruhát, szolgálati szabályzatot, az onban ennél jóval több elvarratlan problémát vet fel, ha az Országgyűlés elnöke egy rendészeti szerv irányítójává válik.
