Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VARGA ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2164 200 fős parlamentben ez a létszám a törvény értelmében változni fog. Teljesen egyértelmű, hogy ez a javaslat egy jelenlegi politikai helyzetnek és egy adott személy körül csoportosuló képviselők szabad mandátumgyakorlásának ko rlátozására került a törvényjavaslat szövegébe. A törvényjavaslatnak a nemzetiségek parlamenti képviseletét biztosító lépései kétségtelenül előrelépést jelentenek, ezt az ellenzék is üdvözli. Az elmúlt két évtized egyik legsúlyosabb mulasztását jelentette a hazánkban élő nemzetiségek országgyűlési képviseletének szabályozatlansága. A nemzetiségi szószóló jogintézményének meghonosítása, valamint a nemzetiségeket képviselő bizottság külön speciális állandó bizottságként való létrehozását üdvözöljük. Azt azonb an mindenképpen fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a nemzetiségek képviseletét is meghatározó 2011. évi választójogi törvényben foglaltakat, valamint a 2010ben területi listákra adott érvényes szavazatok számát alapul véve mintegy 1314 ezer szavazat szü kséges ahhoz, hogy egy nemzetiség országgyűlési képviselőt választhasson. Ez a romákon és a németeken kívül legfeljebb a horvátokat és a szlovákokat érintheti, vagyis a többi elismert nemzetiség a képviselői jogokkal nem járó szószóló pozíciójára pályázhat . Összefoglalva ezt nyilván kifejtjük részletesebben majd a vezérszónoki felszólalásunkban. Az eljárásrendet is kifogásoltuk, illetve nagyon komoly tartalmi kifogásaink vannak a törvényjavaslattal kapcsolatban, és reméljük, hogy a kormánypártok figyelembe veszik az ellenzéki módosító javaslatokat. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 3030 perces időkeretben. Ezek közben kétperces f elszólalásokra nincsen lehetőség. Elsőként megadom a szót Varga István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. DR. VARGA ISTVÁN , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ország gyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Azt hiszem, valóban egy nagyon nagy jelentőségű törvényjavaslat vitáját kezdjük most el, és régi mulasztását pótolja ebben az Országgyűlés akkor, amikor az Országgyűlésről, mint a legfontosabb törvényhozói és népszuverenitá si letéteményesről törvényt fogadunk el. Akik régebben itt ülnek a Házban, tudják, miért mondtam ezt a régi adósságot, hisz egy komoly, de majd a későbbiekben sorra kerülő vitával kapcsolatosan hadd mondjam el, hogy magam sem hittem el, amikor 1994től 200 2ig itt ültem a gótikus Házban, hogy az Országgyűlésről nem alkotott a rendszerváltozás utáni egyetlen politikai elit sem törvényt, az Országgyűlésről nem volt jogszabály, nem volt törvény. Erről az anomáliáiról majd a későbbiekben fogok beszélni. De miel őtt a mondandómat elkezdeném, tisztelt Országgyűlés, régi szokásomhoz híven bizonyos eseményekről meg szoktam emlékezni. Ugye, már a napirend előtti felszólalásomban elmondtam, hogy 1676. március 27én született II. Rákóczi Ferenc, de a magyar történelem 1 100 éves története sokkal bővebb ennél, sokkal részletesebb, hiszen nemcsak Rákóczi Ferenc született a mai napon. 1784. március 27én Kőrösi Csoma Sándor született Csomakörösön, és 1443. március 27én pedig a nagy Hunyadi Mátyás született Kolozsváron. És v an még egy fontos esemény: 1000. március 27én II. Szilveszter pápa felvette Magyarországot a keresztény államok sorába. Azt hiszem, kevés nemzet büszkélkedhet ilyen sorsfordító eseményekkel, mint ami nekünk van. Én azt hiszem, é s akkor most már Gulyás Gergely kiváló képviselőtársam mondandójához szeretnék hozzászólni, aki részletes, nagy történelmi áttekintést tett itt, én csak két momentumot szeretnék kiemelni, és a magyar parlamentarizmust, a Magyar Országgyűlést legfeljebb az angol parlamenthez lehet hasonlítani. Az angol parlamentnek van még ilyen hatalmas történeti tára és ilyen hatalmas eszköztára, mint ami nekünk, magyaroknak van, legyünk erre büszkék.
