Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója:
2154 meghonosítani Magyarországon. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Úgy van!) Bár ezek az előzmények megnehezítik mindannyiunk dolgát, mégis az előterjesztők és a kormánypártok határozott szándéka, hogy itt az Országgyűlésben konstruktív vita folyjon, ami azt jelenti, hogy nyitottak vagyunk minden olyan módosító javaslatra, a melynek célja nem a politikai hisztériakeltés vagy a populista politikai haszonszerzés, hanem a törvényjavaslat jobbítása. Nézzük tehát azokat a legfontosabb szabályozási tárgyakat, amelyeket az alaptörvény az Országgyűlés működésével kapcsolatosan előír! 2014től a nemzetiségek is részt vehetnek az Országgyűlés munkájában. A nemzetiségek listájáról mandátumot szerző képviselőkből, valamint a nemzetiségi szószólókból a 2014ben megválasztandó Országgyűlésben nemzetiségeket képviselő bizottság alakul. A nemz etiségi képviselő jogállása mindenben megegyezik az országgyűlési képviselő jogállásával. A nemzetiségi szószóló szavazati joggal csak a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában rendelkezik, egyébként tanácskozási joggal a nemzetiségek érdekeit, illet ve jogállásukat érintő napirendi pontok tárgyalása során a házbizottság döntése alapján felszólalhat. A kormány bármely tagjához a képviselőkkel azonos eljárási rend szerint kérdést intézhet. A szószólót mentelmi jog illeti meg. Nem lehet nemzetiségi önkor mányzat elnöke vagy tagja. Véleményünk szerint az Országgyűlés több évtizedes mulasztást pótol akkor, amikor lehetővé teszi azt, hogy a nemzetiségeknek is legyen lehetősége a magyarországi közéletben való legmagasabb szintű részvételre. Azt reméljük, hogy a szabályozás beteljesíti azt a folyamatot, amely a nemzetiségek területi és országos autonóm önkormányzatiságáról szóló törvénnyel indult, és most az országos politikában való hatékony részvételük biztosításával válik teljessé. (10.00) Az így létrejött so kszintű nemzetiségi képviselet modellértékű lehet bármely európai ország számára, és erős legitimációt biztosít akkor, amikor a határainkon kívül élő magyar nemzetiségek érdekeiben lépünk föl. A mentelmi jog törvényben szereplő szabályozása, ké t kisebb módosítástól eltekintve, megegyezik a jelenlegivel. A képviselő nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során, a képviselő megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt. A m entesség alól kivétel a polgári jogi felelősség, illetve a titkos adatokkal való visszaélés, a korábbi államtitoksértés büntető tényállása. A becsületsértés és a rágalmazás esetén tehát a védettség az új szabályozás szerint fennáll; ezekben a döntően közsz ereplők között folyó vitákban véleményünk szerint nemkívánatos a politika kriminalizálása, mivel a polgári jogi felelősség kellő visszatartó erőt, illetve szankciót jelent. Ezenkívül a parlamenti fegyelmi jog megalkotása is indokolttá teszi ezt a változtat ást. A javaslat jelentős változást hoz a képviselői összeférhetetlenség új közjogi korlátainak meghatározásakor, helyreáll az 1990 és 1994 közötti szabályozás. Azok a jelenlegi összeférhetetlenségi szabályok, amelyek a polgármesteri és az önkormányzati tis ztségek viselését és az országgyűlési képviselői munkát egyidejűleg teszik lehetővé, arra is emlékeztetnek bennünket, hogy az 1994ben megválasztott, kétharmados többséggel rendelkező, korábban egyébként a választók előtt gondosan eltitkolt MSZPSZDSZkoal íció milyen gátlástalansággal tudott visszamenőleges hatályú jogalkotással visszaélni a választásokon megszerzett többségével, ha saját képviselőinek érdekeiről volt szó. Ne felejtsük el, hogy 1994ben a szocialisták a képviselőnek megválasztott szocialist a polgármesterek személyesen viselt tisztségeik miatt a fennálló összeférhetetlenségi szabályozást nem tartották fenn, hanem az összeférhetetlenség megszüntetése helyett 30 napon belül átírták az összeférhetetlenség addigi szabályait. A jelenlegi kétharmad os többség ehhez képest másodszor gyakorol komoly és húsbavágó önmérsékletet, amikor az Országgyűlés létszámának megfelezése után azt is egyértelművé teszi, hogy a 2014ben megválasztandó Országgyűlés tagjai nem tölthetnek be fővárosi és megyei kormányhiva talvezetői, kormánymegbízotti, polgármesteri, megyei közgyűlési elnöki tisztséget,
