Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója:
2155 továbbá nem lehetnek a megyei vagy fővárosi közgyűlés, illetve helyi képviselőtestület tagjai. A szabályozás a 2014ben megbízatását elnyerő Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba. A törvényjavaslatban egyértelművé válnak a frakcióalakítás szabályai. Képviselőcsoport alakítására a megelőző országgyűlési képviselőválasztáson országos pártlistát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. Közös országos lista állítása esetén a frakcióalakítás lehetősége a közös országos listát állító pártok számára mind együtt, mind önállóan lehetséges, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a közös listát állító pártnak nem 5, hanem 10 százalékos parlamenti küszöböt kell elérnie. A független vagy függetlenné vált képviselő hat hónapot követően bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat. Az 5 százalékos küszöböt elérő párt képviselői - a bejutott képviselők számára tekintet nél kül - képviselőcsoportot alakíthatnak. Ugyan általánosságban hangoztatott vélemény, hogy e szabályozás teszi lehetetlenné az Országgyűlésben a Gyurcsányfrakció megalakulását, azonban a frakcióalakítás jogosultsága az említett képviselők esetében a hatályo s Házszabályból sem vezethető le egyértelműen, mivel általános szabályként a hatályos Házszabály 15. § (1) bekezdése valóban azt rögzíti, hogy képviselőcsoportot legalább tíz országgyűlési képviselő alakíthat, azonban speciális szabályként ugyanezen törvén yhely (5) bekezdése azt fogalmazza meg, hogy: “A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. Az így függetlenné vált képviselő a kilépését vagy kizárását követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.” Mivel a római jog óta a speciális szabályozás lerontja az általánost, így joggal állíthatjuk, hogy a Házszabály a kilépett vagy kizárt képviselőkre vonatkozóan jelenleg is csak a már létező képviselőcsoporthoz való csatlakozást, nem pedig új képviselőcsoport alakítását engedélyezi. Az Európai Unió ügyeiben való részvétel tekintetében a javaslat a szubszidiaritás uniós elvének a nemzeti parlamentek által gyakorolható jogköre rögzítésével átveszi az Országgyűlés, a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről s zóló 2004. évi LIII. törvény szabályozását. Az Országgyűlés tisztségviselői kara az előterjesztés értelmében egy új tisztséggel, a háznagy tisztségével egészül ki. Az első népképviseleti parlament megalakulásától - szocialista képviselőtársaim figyelmébe a jánlom, hogy az első népképviseleti parlament megalakulásától - 1949ig folyamatosan háznagyok segítették az Országgyűlés és a parlament elnökének munkáját. Az új szabályozás szerint a háznagy a házelnök üléstermen kívüli helyettese, a háznagyot az Országg yűlés a házelnök javaslatára választja meg. Az eddigi szabályozás szerint - egyébként az európai gyakorlattal ellentétes módon - az Országgyűlés elnöke, illetve az ülést vezető elnök a szóbeli figyelmeztetésen és a szómegvonáson kívül eszköztelen az üléste remben történő, akár egészen szélsőséges képviselői magatartással szemben. Az elmúlt időszakban megsokasodtak azok az események, amelyek indokolttá teszik egy koherens, az európai gyakorlathoz képest kifejezetten puhának tekinthető, de kellő ellenőrzés mel lett mégis érdemi szankciókat tartalmazó fegyelmi jog kialakítását. Az e joggal való visszaélés lehetőségét minimálisra csökkenti, hogy a házelnök, illetve az ülést vezető elnök a fegyelmi jogkört az Országgyűlés, illetve az Országgyűlés egyetlen paritásos , azonos számú ellenzéki és kormánypárti képviselőből álló állandó bizottságának kontrollja alatt gyakorolhatja. A szabályozás léte önmagában is jelentősen csökkenti az esélyét annak, hogy az alkalmazásra okot adó, az Országgyűlés tekintélyéhez méltatlan m agatartásra sor kerüljön. Mivel az új fegyelmi joggal kapcsolatosan az elmúlt napokban számtalan valótlan állítás is elhangzott, ezért egyértelműen érdemes rögzíteni, hogy a kizárás a képviselők szavazati jogát nem érinti, a képviselői jogok felfüggesztésé re pedig csak többszörös garanciákkal, az ellenzék legalább részbeni hozzájárulásával kerülhet sor, és kizárólag abban az esetben, ha valaki az Országgyűlésben erőszakos magatartásra hív fel vagy erőszakos magatartást tanúsít.
