Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 27 (175. szám) - Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója:
2153 hogy a magyar politikai kultúra állapota és különösen egyes képviselőknek a valósághoz való viszonya nélkülözi mindaz t a minimális ismeretanyagot és méltányosságot, ami a tisztességes politikai viták elengedhetetlen feltétele. Milyen követelményeket állít az alaptörvény az Országgyűlésre vonatkozóan? Az alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése szerint: “A Magyarországon élő nem zetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza.” Az alaptörvény 4. cikk (2) bekezdése szerint: “Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.” Az alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése szerint: “Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó ré szletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.” Az alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése szerint: “Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalá si rendjét.” Az alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése szerint: “Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezést sarkalatos törvény határozza meg.” Az alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése szerint: “Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét , a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza.” Végül az alaptörvény 19. cikke szerint: “Az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljá rásában képviselendő kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplő tervezetről. A kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével jár el.” Az előterjesztett törvényjavaslat célja, hogy az elmúlt két évtized során bevált szabályokra alapozva, a megtapasztalt hiányosságokat pótolva, egységes törvény szabályozza az Országgyűlés működését. A kizárólag csak országgyűlési képviselőkre vonatkozó, alacsonyabb szintű szabályokat az országgyű lési határozatként elfogadandó Házszabály tartalmazza. A Házszabály azonban, éppen az országgyűlési határozat mivoltából adódóan, csak olyan szabályokat tartalmazhat, amelyek a képviselőkre nézve állapítanak meg kötelezettségeket, illetve biztosítanak rész ükre jogokat, mivel a Házszabály személyi hatálya az országgyűlési képviselőkre terjed ki. Az új országgyűlési törvény és a hatályos Házszabály összhangjának megteremtése érdekében szükséges házszabálymódosításokat ezért egyidejűleg szintén előterjesztett ük, hogy azokról az Országgyűlés szintén most folytathasson vitát. Meglepve hallottuk az elmúlt napokban a baloldali ellenzék és különösen a szocialisták részéről, hogy nekik nehezükre esik a benyújtott törvényjavaslat tartalmáról vitatkozni, mivel azt nem előzte meg ötpárti egyeztetés. Az előterjesztők természetesen az alkotmányos eljárásrend szerint jártak el a törvényjavaslat benyújtásakor, így a kritika már önmagában is nehezen érthető, de ha azt is hozzátesszük, hogy az MSZP frakcióvezetője három hétte l ezelőtt azzal az indokkal hárította el frakciójának részvételét, és jelentette be újbóli távolmaradását a választási eljárásról szóló törvényről, illetve a párt- és pártfinanszírozási törvényről szóló ötpárti egyeztetésről, hogy az MSZP ebben a műfajban csak akkor hajlandó részt venni, ha a kormánypártok hatályon kívül helyezik az alkotmány átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabályt, akkor nehéz a szocialisták álláspontját nem cinikusnak minősíteni. Különösen igaz ez úgy, hogy novemberben a szocialisták éppen attól az ötpárti egyeztetéstől maradtak távol, egyedüliként a parlamenti frakciók közül, amelyre az alkotmány átmeneti rendelkezésével kapcsolatosan került sor. Hogy csökkentsük az országgyűlési törvénnyel szembeni várakozásokat, az előterjesztők nev ében kénytelen vagyok rögzíteni, hogy ilyen mértékű politikai cinizmus esetén az Országgyűlés működéséről szóló legnagyszerűbb törvény és legjobb Házszabály sem fogja a politikai kultúrát
