Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 26 (174. szám) - A 2012. év világörökség éveként történő megünnepléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik):
2077 évre gondolok, hanem az azt megelőző esztendőkre , a térség számára bizonyos értelmű kilábalási lehetőséget is nyújt az elkövetkezendő időszakra. Ilyen értelemben te hát azt szeretném rögzíteni, hogy fontos, hogy amely világörökségi helyszínek gyakorlatilag ezzel a jogosítványrendszerrel bírnak, bizonyos értelemben meg is tudjanak erősödni az elkövetkezendő időszakban, és az ott élő emberek pedig jó értelemben vetten h aszonélvezői legyenek mindannak a folyamatnak, amely a térségen belül világörökségi helyszínekhez illesztetten kiaknázható és abból származtatható. A másik mondat. Ha már Tokaj és környéke számításba jött itt a tokaji borvidék, egyéb más tekintetében, ott meg azt a gondolatot szeretném rögzíteni, hogy én is úgy ítélem meg, hogy minden olyan helyszínt, mint az előbb említettem akár Aggtelek és Tokaj viszonylatában a világörökségi helyszínek tekintetében, ésszerű, célszerű erősíteni. A másik oldalról nézve pe dig, annak a feltételrendszerét mindenképpen jó, hogyha sikerül kialakítani gazdasági potenciál tekintetében, ami az ott élő emberek számára nem az ellenérdekeltséget teremti meg, hanem az érdekeltséget egyrészt a világörökségi helyszín fenntartásában és m egerősítésében, másrészt pedig a mindennapi megélhetés tekintetében megadja annak a lehetőségét, hogy ebben a környezetben is lehessen tisztességes ember módjára életet élni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Dr. Varga László tapsol.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A kö vetkező felszólaló Vágó Sebestyén, a Jobbik képviselője. VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon sok minden elhangzott már itt a vitában. Azt én is hangsúlyozom, hogy azért az egy példaértékű dolog, hogy egy ilyen magasztos dologban, min t a világörökség éve és a világörökség helyzete, az Országgyűlés együtt tud működni, és mindenki a nevét adja ennek a határozatnak az elfogadásához, és ahogy Bödecs Barna képviselőtársam mondta, természetesen a Jobbikfrakció is támogatni fogja ezt az indí tványt az igen szavazatával. De ahogy már többször elhangzott, több képviselőtől is elhangzott, az, hogy a világörökség részévé válik valami, nemcsak dicsőséggel jár, hanem felelősséggel is jár. Felelősséggel kell használni annak a térségnek, illetve az eg ész országnak, a nemzetnek azt a világörökségi részt, ami bekerült ebbe a kosárba. Nagyon sok jó példát is látunk erre, hogy igazán arra használnak egy világörökséget, amire való, csúnya szóval élve. Gondoljunk akár Hollókőre, ahol a falu épített néprajzi értékeit megtartva emellett más néprajzi értékek megtartását is célul tűzték ki. Gondolok arra, hogy népi kismesterségekkel lehet találkozni, olyan üzleteket lehet ott abban a faluban találni, ahol ezeknek a népi kismesterségeknek a termékeit árulják, ille tve számos, néprajzi értékeket, hagyományokat bemutató, illetve azokat - szintén csúnya szóval élve – demonstráló rendezvényeket is találunk, azokon részt vehetünk, akár egy húsvéti, akár egy pünkösdi eseményre gondolunk. Vagy vegyük akár Hortobágyot, ahol példáját látjuk az ősi magyar állattartásnak, növénytermesztésnek, ősi magyar őshonos állatokat találhatunk, megismerhetjük azoknak a hagyományos tartását, és akkor még sorolhatnánk tovább. De mindemellett nem mehetünk el, mondjuk, a botrányos részek mell ett sem, az olyan részek mellett sem, amik pont nemhogy a dicsőítését és a pozitív használatát célozzák a világörökség részeinek, hanem nagyon sok esetben sajnos megcsúfolják a világörökség részeit. Egy kiragadott példát mondanék. Budapesten a világörökség része többek között az Andrássy út is, és az Andrássy útnak, a világörökség részének évente egyszer el kell viselnie a homoszexuálisok vonaglását. Ez véleményem szerint - és gondolom, több képviselőtársam szerint is - skandalum (Közbeszólás a Jobbik padso raiból: Botrány! Szégyen!) , ezt nem engedhetjük. Ha a világörökség részének tekintünk valamit, akkor igenis ügyelnünk kell annak a méltóságának a megőrzésére.
