Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyházkénti elismerés elutasításáról szóló országgyűlési... - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Balczó Zoltán):
161 Tis ztelt Képviselőtársaim! Szászfalvi László államtitkár úr jelezte, hogy a kormány nevében fel kíván szólalni. Államtitkár úr, öné a szó tízperces időkeretben. SZÁSZFALVI LÁSZLÓ közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Nagyon szépen köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány az előterjesztést támogatja. Szeretném jelezni, és egy kicsit visszatérni az elfogadott egyházi törvénynek a tartalmi üzenetére, hogy az új egyházi törvény alkotmányos, j ogi garanciákat teremtett és teremt, a lelkiismereti és vallásszabadság egyéni és közösségi gyakorlásának a garantálását, az egyházak és vallási közösségek autonómiájának a garantálását, az állam és egyházak alkotmányos elvének biztosítását, ugyanakkor az állam és az egyházak együttműködési lehetőségét is megteremti a törvény a közösségi célok, a közjó érdekében. A törvény garantálja a közcélú tevékenységet végző egyházak állami támogatását, illetve garantálja a bizniszegyházak kizárását az egyházi jogi stá tus köréből. Így hát, nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ez a törvény egy modern, európai egyházi törvény. Ha megvizsgáljuk az európai uniós országok jogi gyakorlatát, akkor ezek összehasonlításával egyáltalán nem kell szégyenkeznünk, ső t! Mindannyian talán, akik tanulmányoztuk az európai uniós tagországok ez irányú jogi gyakorlatát, tudjuk azt, hogy három modell létezik Európában: létezik az államvallási modell, létezik az úgynevezett francia modell, ahogy az egyházak a civil szervezetek világát is jelentik, és létezik a kétszintű rendszer, amelyben a vallási egyesületek és az egyházi jogi státus párhuzamosan létezik, ez az úgynevezett középeurópai modell. Tehát azt gondolom, hogy a három európai modellen belül ez az új magyar egyházi tö rvény igenis modern és európai törvényként vállalható. A bizottság előterjesztése mindezt most megerősíti, és azt gondolom, hogy azokat a törvény vitája közben megtett ígéreteinket is, illetve a törvényben megfogalmazott átmeneti időszak határidejét is a b izottság betartotta, hiszen rögtön a tavaszi ülésszak első ülésnapján már napirendre vette a javaslatot a lista bővítés tekintetében. Engedjék meg, hogy még két rövid tényt idehozzak a Ház elé. Az egyik tény az, hogy eddig azt mondottuk, amikor a törvényt tárgyaltuk itt a parlamentben, hogy a 2001es népszámlálás adatai alapján a törvény mellékletét jelentő lista 14 egyháza lefedi a magukat valamely felekezethez tartozók 99 százalékát; most nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a szám már talán 99,8 százalék. A más ik tény, hogy a tavaly még több mint 360 egyház helyett ma már csak 14+17 egyházról beszélünk, és milyen érdekes, hogy tavaly, amikor sokan kiabáltak, idegeskedtek, hogy mi lesz a sok egyházzal, amikor arról volt szó, hogy elő kell állniuk, akkor hirtelen a több mint 360ból csak 85 közösség jelentkezett, és abból is nagyon sokan nem tudnak megfelelni az új egyházi törvény feltételrendszerének. Ugyanakkor, mint ahogyan azt elnök úr az expozéjában elmondotta, a törvény jogi kereteket és lehetőségeket biztosí t mindegyik közösség számára, hogy vallási egyesületként folytassák a tevékenységüket. Nyilván itt is vannak határidők, és van, akik számára a február 29. a határidő végét fogja jelenteni, és van, akik számára még egy plusz két hónapos határidőt, lehetőség et teremt a törvény. Azt gondolom, hogy ezekkel a lehetőségekkel élniük kell ezeknek a közösségeknek, és ők is jelentős mértékű lehetőséghez, jogi, illetve állami támogatási vagy pályázati lehetőséghez tudnak jutni. Tehát azt gondolom, hogy valóban, a törv ény abszolút mértékben garantálja a lelkiismereti és vallásszabadság egyéni és közösségi gyakorlásának a biztosítását. A kormány tehát támogatja az előterjesztést, és bízom benne, hogy a végszavazás alkalmával nyugodtan mondhatjuk, hogy az ígéretünknek meg feleltünk, és a törvényben szerepelt határidőt is betartva tudjuk majd a választ megadni ezekre a kérelmekre. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor 2020 perces időkeretbe n, ezek közben kétperces felszólalásokra nincs lehetőség. Megadom a szót Demeter Zoltánnak, a Fideszképviselőcsoportja vezérszónokának.
