Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyházkénti elismerés elutasításáról szóló országgyűlési... - DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
162 DEMETER ZOLTÁN , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képvisel őtársaim! Amikor 2011 decemberében a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat vezérszónokaként szóltam, már akkor reményemet fejeztem ki azzal kapcsolatban, h ogy az előttünk fekvő törvénytervezet lehetőséget ad arra, hogy a törvény mellékletét képező melléklet egy nyitott lista legyen, amely tovább bővülhet, sőt bővülnie kell más egyházakkal, felekezetekkel. Már akkor a bizodalmamat fejeztem ki abban, hogy azok között a kérelmek között, amelyek az emberi jogi bizottság asztalán feküdtek, lesznek olyanok, melyek felkerülnek a listára, és mindannyiunk örömére fog majd szolgálni, hogy elismert magyarországi egyházakról beszélhetünk. Az elfogadott törvény 34. § (2) bekezdése ezt a törvényalkotói szándékot megerősítve jogszabályi kötelezettségünkké tette, hogy 2012. február 29ig döntsünk azon egyházak sorsáról, akik 2011ben kérelmet adtak be. Tulajdonképpen az Országgyűlés ezen rendkívül felelősségteljes feladatának tesz most eleget, amennyiben az előttünk fekvő törvényjavaslatot majd elfogadja. A törvényjavaslatot benyújtó emberi jogi bizottság tagjaként úgy gondolom, hogy a jogszabályalkotás során az alapjogokat különösen tiszteletben kell tartanunk, az egyházi kér désekben pedig - ahogy már elnök úr is utalt rá - a 8/1993as alkotmánybírósági határozat megfelelő iránytű lehet számunkra, hiszen a hivatkozott állásfoglalás kimondja, hogy az állam a vallási szervezetek számára nem köteles sajátos szervezeti formát létr ehozni, de nincs megkötve abban sem, milyen sajátos formát vagy formákat hozhat létre. Az állam tehát, amíg ezzel a vallásszabadságot, s ezen belül az együttes vallásgyakorlás jogát nem sérti, belátása szerint határozhatja meg az egyház alapításának a felt ételeit és jogállását. Ezen feltételeket még előző év decemberében határoztuk meg a törvény 14. §ában, és ezen kritériumoknak a most benyújtott törvényjavaslat szerint a már elismert 14 egyházon kívül még 13, vagy ha úgy tetszik, 17 szervezet felel meg je len pillanatban. (0.30) Ahogyan az államnak sem kötelessége saját szervezeti formát létrehozni vallási szervezetek részére, úgy vallási közösségeknek sem kell egyházi formát ölteniük. Ahogyan a hivatkozott határozat fogalmaz, a vallási közösségek szabad vá lasztásuk szerint vehetik igénybe ezt a jogintézményt is. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt azért szeretném most hangsúlyozni, mert a kérelmet beadott szervezetek közül is van olyan, amely kifejezetten kérte, hogy az Országgyűlés ne ismerje el őket egyházként . Ezen kérést pedig, úgy gondolom, magunkra nézve kötelezőnek kell hogy érezzük. Kérdésként merült fel az elmúlt hónapokban is, hogy az alaptörvény biztosította vallásszabadság joga milyen viszonyban áll az egyes közösségek egyházi elismerésével. Az alkotm ánybírósági határozat a következőképpen fogalmaz: az együttes vallásgyakorlás szabadsága nincs kötve semmilyen szervezeti formához. A másokkal együttesen történő vallásgyakorlás mindenkit megillet arra való tekintet nélkül, hogy az együttes vallásgyakorlás jogilag szabályozott szervezeti keretek között vagy anélkül történike, illetve hogy milyen szervezeti formában folyik. Sem az egyéni, sem a közösségi vallásgyakorlás szabadsága nem tehető alkotmányosan függővé sem vallásos szervezeti tagságtól, sem a val lási közösség szervezeti formájától. Összegezve a szövegrészletet, megállapíthatjuk, hogy a vallásszabadság mint alkotmányos alapjog semmilyen módon nem sérül az egyházkénti elismerés elutasításával vagy akár elismerésével. Ezt megerősítve megjegyezném tov ábbá, hogy Magyarországon bármely vallási közösség zavartalanul végezheti vallási tevékenységét, intézményt tarthat fenn, nevelési, oktatási, kulturális, egészségügyi, sport, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet végezhet, és egyesületként is jogosult az 1 százalékos adófelajánlásokat kérni és fogadni. Pár mondatban szólnék azonban azon egyházakról is, amelyek jelen törvényjavaslat mellékletében találhatók, hiszen mégiscsak ők azok, akikről a jogszabály rendelkezik, és amelyek
