Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 13 (171. szám) - A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SÓS TAMÁS (MSZP):
1586 Itt szeretném kiemelni azt is, amit a vita elején Varga Zoltán képviselőtársam elmondott, hogy akkor, amikor úgy gondolom, hogy ennek az országnak a legnagyobb problémája a munkahelyteremtés, a munkahelyek kérdése, a munkába járás kérdése, akkor - én m agam Egerben lakom , ha mondjuk, Bélapátfalváról, Pétervásáráról vagy akár Füzesabonyból Egerbe akar valaki ma bemenni, és mondjuk, minimálbéren van foglalkoztatva - és nagyon sokan vannak ilyenek , akkor ma már látható, hogy amit utazásra ki kell fizetn i, az a munkabérüknek adott esetben akár az egyharmada. Ilyen vonatkozásban is nagyon sok olyan kérdés van, amit végig kell gondolni. A társadalmi mobilitás kérdése is, azt gondolom, nagyon izgalmas kérdés, és azt gondolom, ebben ez a törvénytervezet sem s egít igazán. De legfőképp a vidéki emberek szorulnak háttérbe, és ezek az intézkedések valójában komoly gondokat vetnek föl. Megszorítás van, járatmegszűnések vannak, járatritkítás van. Ezt azért is fontos kiemelnem, mert amikor önök kormányon vannak, ille tve amikor ellenzékben voltak, más politikát folytattak, folytatnak. Azt mondták a lakosság számára ellenzékben, hogy akár a szárnyvonalakat újranyitják, és azt is mondták, hogy az államnak van feladata - mindenekelőtt az államnak - ezekben a kérdésekben. Hogy konkrét legyek: valójában azt látjuk, hogy nem tudják megvalósítani mindazt, amit ígértek. Heves megyében ez úgy néz ki a 48 vonaljárat megszűnése, megszüntetése kapcsán, hogy például EgerSzilvásvárad között 44 vonat szűnik meg, de VámosgyörkSzolnok között 6, VámosgyörkGyöngyös vonatkozásában 8, HatvanSomoskőújfalu esetében 7, a BudapestHatvanNyíregyháza vonalon 2 vonat, de például a KálKápolnaKisújszállás vonalon 11. Úgy gondolom, hogy ezek önmagukért beszélnek, tehát gyakorlatilag április 15étől fogják önök ezt bevezetni. Ugyanakkor mégsem látjuk, hogy milyen koncepció alapján indulnak el. Nem látjuk, hogy mitől fog fenntarthatóvá válni a közösségi közlekedés finanszírozása. Nem ismert, hogy a kormány ezt szolgáltatásivolumen- vagy színvonalc sökkentéssel járó költségcsökkentéssel akarja elérni, vagy a modernizációra, fejlesztésre és a színvonal javítására épülő bevételnöveléssel, vagy költségvetési források nagyobb mértékű felhasználásával járó, megerősített állami szerepvállalás útján szándék oznak elérni. Többen több kérdést érintettek már itt abban az értelemben is, hogy a nyereséges járatok versenyeztetés nélküli kiszervezésének lehetővé tétele is megfogalmazódik; ezzel nem kívánok foglalkozni, már többen érintették. De azt mindenképp kiemel ném, hogy a szabályozásnak milyen bizonytalanságai vannak. Nehéz véleményt alkotni olyan javaslatról, amelyről nem lehet tudni a következő alapvető jellemzőket. Milyen ágazati koncepció végrehajtását szolgálja? Mennyi pénzt kíván az állam mint finanszírozó hosszú távon az ágazatra fordítani? Az állam mekkora volumenű, milyen színvonalú szolgáltatást kíván finanszírozni? Milyen beruházások, fejlesztések várhatók? Esetlegesen mely piaci szereplő fog zárószavazás előtt módosító javaslatot beadni? Számos példa volt a múlt év végén, amikor itt rohamtempóban ment a törvények elfogadása, és akkor a kormánypárti oldalt is meglepte, hogy zárószavazás előtt nagyobb csomagok kerültek beterjesztésre, és önökkel sem egyeztették különböző lobbik eredményeként. Nem tudom, hogy most lesze ilyen. Nem ismert, hogy a kormány kivel egyeztetett a törvényjavaslat előkészítésekor. Ágazati szereplőkkel, szakmai szervezetekkel? Érdekképviseletekkel? Önkormányzatokkal? Milyen EUs intézményrendszerekkel mennyire vagyunk szinkronban, hisz itt, Európa közepén, úgy gondolom, ez is rendkívül fontos. De olyan kérdést is szeretnék szóba hozni, amit a lakosság közvetlenül érzékel - a menetrendek előkészítésével kapcsolatos szabályozásokat , és itt is ellentmondó prioritások szerepelnek. Úgy gondolom, hogy a vitában, de legfőképp majd a törvény elfogadásakor föl kellene ezt oldani. Mert hogy hova teszik a hangsúlyt? A legkisebb költség elve érvényesüljön? Az ésszerű munkamegosztás elve mentén járjunk el? A megrendelő, mármint a lakosság vonat kozásában milyen lehetősége van beleszólni ezekbe a menetrendekbe? Előnyben részesítik a kötött pályás közlekedést?
