Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 13 (171. szám) - A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz):
1541 szállítás, helyváltoztatásukban korlátozottak szállítása , ezért indokolt feltárni a problémás területeket, és egy lehetséges megoldást felvázolni a mielőbbi integráció m egteremtésére. A lakossági és idegenforgalmi fogyasztói igények biztonságos kielégítése olyan szempont, amely szükségessé teszi, hogy a személytaxiszolgáltatás az utasok számára elérhető és kiszámítható áron működjön, de a vállalkozások jövedelmezőségét i s biztosítsa. A rugalmas közlekedési rendszerek hazai vizsgálatának legnyomósabb indoka a jelenlegi közlekedési közszolgáltatók működésfinanszírozási helyzete, amely a közfinanszírozás elégtelensége miatt rákényszeríti a szolgáltatókat a hatékonyságjavítás módszereinek kiszélesítésére. Emellett a több éve tartó, majd a 2007. évi, a tarifa- és kedvezményrendszer reformja következtében felerősödő utasforgalomcsökkenés is arra figyelmeztet, hogy a meglévő vagy potenciális utasok megtartására, megszerzésére az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani. A hazai mellett a nemzetközi gyakorlat is egyre markánsabban igényli a rugalmas közlekedési rendszerek intenzív alkalmazását. A külföldi tapasztalatok azt mutatjá k, hogy a menetrend szerinti mellett érdemes a jogszabályokban is megteremteni a rugalmas, igényvezérelt, azon belül a menetrend szerinti közlekedést kiegészítő és az azt helyettesítő közlekedési rendszer feltételeit is. A legfontosabb eldöntendő kérdés a rugalmas rendszerrel kapcsolatban, ami a szükséges jogszabálymódosításokat is döntően befolyásolja, hogy az e rendszer szerint közlekedő járatokat közforgalmú közlekedésnek, illetve közszolgáltatásnak minősítsüke. Közforgalmú közlekedésnek célszerű tekin teni ezt a közlekedési formát, mert ugyan nem tömegszerű igényeket szolgál ki, de ugyanúgy rendelkezésre áll, és adott feltételek megtartása mellett bárki igénybe veheti. Ha a közforgalmú mellett közszolgáltatásnak is tekintjük a rugalmas rendszert, akkor a szolgáltató csak közszolgáltatási szerződés keretében végezheti a feladatot. Indokolt közszolgáltatásnak tekinteni, mert azokon a helyszíneken és időpontokban, ahol az utazási igények mennyisége a menetrend szerinti helyett ezt a formát igényelné - példá ul kis lakosságszámú települések, zsáktelepülések, késő esti órák, s a többi , szabadáras szolgáltatással nem tudnánk elérni célunkat. Fontos mérlegelési szempont, hogy a rugalmas rendszer bevezetésével a meglévő személyszállítási közszolgáltatásokat kieg észíteni vagy azokat pótolni akarjuke. Ha kiegészítő, jelenleg nem kínált szolgáltatás nyújtásáról van szó, akkor akár magasabb tarifát is alkalmazhatunk. Ha helyettesítő a szolgáltatás, akkor egyértelmű, hogy a díjszabáskötelezettség megsértése nélkül n em alkalmazhatunk magasabb árakat. Ebben az esetben kötelező a törvényben meghatározott kedvezmények nyújtása, és a szolgáltató fogyasztói árkiegészítésre is jogosult. Más szemszögből vizsgálva a cél a jelenlegi közszolgáltató társaságok gazdaságosan nem ü zemeltethető járatainak kiváltása. Ez kétféleképpen is elképzelhető. Az egyik lehetőség, hogy a meglévő járatok a reggeli és a délutáni csúcsidőszakban hagyományos menetrend szerint közlekednek, és napközben, illetve kora reggel és késő este pedig úgynevez ett feltételes menetrend szerint. Vagyis kijelölnek elméleti indulási időpontokat, de valós indítás csak abban az esetben történik, ha arra igény keletkezik. Ennek az igénynek a jelzésére és kezelésére egy diszpécserközpontra van szükség, ahova be kell tel efonálni valamennyi idővel a tervezett utazás előtt. Ez némileg korlátozza az igénybe vehetőséget, ezért ezt a rendszert menetrend szerinti helyett feltételes menetrend szerintinek célszerű elnevezni. Ebbe a feltételes menetrendbe az is beleértendő, hogy h a betérős viszonylatról van szó, akkor a betérőt is csak igény esetén szolgálja ki a járat. A másik lehetőség, hogy teljes üzemidőben alkalmazkodunk az utazási igényekhez, vagyis egyetlen kötött indulási időpont sincs kijelölve, hanem a bejelentett igények szerint szervezzük meg a járatokat. Így a kapacitáskibocsátás is tud alkalmazkodni az igényekhez, ami megtakarítást eredményezhet. A hatékonyság javítása érdekében lehetővé kellene tenni, hogy ezeket a nem hagyományos menetrend szerinti járatokat a szolgá ltatónak ne nagy befogadóképességű autóbusszal kelljen kiszolgálnia, hanem legyen lehetősége egy kisebb jármű - adott esetben személygépkocsi -
