Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 13 (171. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP):
1529 Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 10. ülésnapja 2012. március 13án, kedden (9.01 óra - Elnök: Lezsák Sándor Jegyzők: Földesi G yula és Nyakó István) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselőket, és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 10. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezeté sében Földesi Gyula és Nyakó István jegyzők lesznek segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Osztolykán Ágnes képvise lő asszony, az LMP képviselőcsoportja részéről: “Baltával mennek neki a Nemzeti alaptantervnek?” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Zajlanak az események az oktatáspolitika területé n. Friss hír, hogy a kormány kiszorító intézkedései miatt a korábbi évekhez képest drasztikusan csökkent a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma. Nemrég új részletek láttak napvilágot a hírhedt, a kormány által titokban tartani kívánt hatástanulmán yból, ami a tankötelezettség leszállítása miatt több mint négyezer pedagógus elbocsátásával és a képzettség nélküli munkanélküliek számának emelkedésével számol. Az LMP ez ellen a megszorító, a kiszolgáltatottságot erősítő kormányzati politika ellen népsza vazást kezdeményezett, és már az első hetekben özönlöttek az emberek a standjainkhoz. Lezárult az új Nemzeti alaptanterv társadalmi vitája is, amelynek során a különböző szervezetek, civilek és szakértők hada fogalmazta meg kritikáit. Ez várható volt, hisz en maga az előzetes anyag illeszkedik a köznevelési törvényhez, abból következik, ezért a hibái is szükségszerűek. Magát a köznevelési törvényt is tisztán szakmai alapon csak elutasítani lehet, mivel esélymegvonó, tekintélyelvű, és a tervgazdaság logikáját követi, amellyel eltékozolja gyermekeink jövőjét. A NAT vitaanyaga is zárt ajtók mögött, szokás szerint a nyilvánosság teljes kizárásával született. A társadalmi egyeztetésre szánt idő pedig nem elég egy konstruktív, érdemi vita lefolytatásához. Sajnos, i lyen valódi, a vélemények befogadására alkalmas vitát a közoktatást meghatározó ’95ös első alaptanterv óta nem is folytattak le. Az új NATtal kapcsolatos vélemények nagy része az anyag által előírt tartalmi szabályozással foglalkozik. Általános vélemény, hogy az egyes műveltségi területekhez kapcsolódó, a diákok fejébe beletömni kívánt konkrét tartalom mennyisége több helyen elviselhetetlenül sok lett. A kötelező tananyag nemcsak túl sok, de egyes helyeken megkérdőjelezhető is. Például nem teljesen világo s, hogy az 14. évfolyamos gyerekek mit kezdenek majd az anyag szerint megtanítandó kötelező témakörökkel, mint kurucok és labancok, embermentők a XX. században, Händel Vízizene, a netikett alapjai vagy relaxációs alapgyakorlatok. A túlzott terjedelmesség többféle káros következménnyel járhat. Hiába emeli ki az anyag is, hogy fontos az önállóságra nevelés, ha túl sok mindent kell kötelezően megtanítani, akkor nem marad egyszerűen idő és lehetőség önállóságra, fogékonyságra, nyitottságra nevelni gyermekeinke t. Ha sok tartalmat kell a gyerekek fejébe belenyomni, akkor a pedagógia szükségszerűen vissza fog térni az idejétmúlt, régi módszerhez, például a biflázáshoz. Ebből is látszik, hogy a gyermekközpontúság és a humanizmus szempontjai kevésbé érvényesülnek az anyagban.
