Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről ... - ELNÖK (Jakab István): - FONT SÁNDOR, a vizsgálóbizottság társelnöke:
1343 cukorgyáraknál - ez egyébként több esetben is előfordult - előre lemutyizott szerződések köttettek termelők és a cukorgyár között. Nagyon fontos és szeretném kihangsúlyozni, hogy nem az okról a termelőkről beszélek, akik évtizedeken keresztül cukorrépát termeltek és a család esetleg több generáción keresztül végezte ezt a tevékenységet, vesztette el ebben a pillanatban a megélhetését, és kellett rákényszerülnie egy másik termelési módra, hanem azokról az úgynevezett termelőkről beszélek, akik jellemzően a jelenlegi, ma is kiváltságos helyzetben lévő, a kormány által támogatott zöldbárók közül és egyéb körökből kerülnek ki, akik soha életükben nem termeltek cukorrépát, csak az azt megelőző évben, amikor megszületett az Európai Uniónak ez a fajta megoldási javaslata, miszerint a cukorgyárak megkapják a kvóta visszaadásáért az összeget és ennek egy részét a termelőknek kellett odajuttatniuk, véletlenül cukorrépát termeltek. Tudunk olyan termel őkről, akik soha életükben nem termeltek cukorrépát, de az azt megelőző évben véletlenül több száz hektáron, és ez alapján köttettek aztán egyes esetekben a szerződések. Például ezekre sem terjedtek ki a jelentésben foglaltak. Úgy gondolom, ez is egy olyan példa, ami azt mutatja, hogy lenne még mit vizsgálnunk. Ezért jobbikos képviselőtársaimhoz hasonlóan én is arra kérem a kormánypárti többséget, engedje meg, hogy folytassuk tovább a munkát. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki szólni az adott napirend keresztében. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Államtitkár úr már elmondta a kormány álláspontját. Megkérdezem az előterjesztő ket, Font Sándor elnök urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Font Sándor: Igen.) Megadom a szót, elnök úr. FONT SÁNDOR , a vizsgálóbizottság társelnöke : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az nyilvánvaló volt az i tt elhangzottak alapján, hogy jó néhányan el se olvasták a jelentést, hanem teljesen más alkalomra használták fel a jelenlegi vita anyagát. Ezekre nem is kívánok reflektálni, hanem megpróbálok azokra az érdemi felszólalásokra, amelyekkel hol egyetértek, ho l nem értek egyet, illetve ez nem olvasható ki a jelentés anyagából. Az MSZPs képviselők mindegyike, így Józsa társelnök uram is érthető módon védte, ami védhető, de védte azt is, ami védhetetlen az én véleményem szerint, mert az 199498 között történt Ho rnkormány alatti privatizációra - ami a magyar tulajdonú öt cukorgyár eladását jelentette, ami az ellensúlyt képezte volna - roppant nehéz magyarázatot találni, hogy ennek mi volt az oka, miközben ez az öt cukorgyár eredményes volt. A veszteségét egyetlen egy ok képezte, hogy kénytelen volt a cukortermelési kampányhoz hitelt felvenni, és akkor éppen a Bokroscsomag következtében elszaladt egy picit az infláció, ha emlékezünk rá, 3035 százalékos hitelkamattal tudtak csak forráshoz jutni, és ez összüzemi szi nten már teljes egészében veszteségessé tette a termelést. (22.10) A fizikai termelés és az abból való értékesítés nyereséges volt ennek az öt magyar cukorgyárból alapított konzorciumnak. Na, ennek nem adott utána hitelt a saját kormánya, az MFB és mindenk i, akiket egyébként meghallgattunk, az akkori döntnöki vezetőket. Erre majd külön kitérek, hogy ki milyen szerepet tölthetett be itt a privatizáció történetében. Aztán egy másik nagy kérdés, amiben szerintem védhetetlen az MSZPkormány szerepe, ez a kvótar endszer kérdésköre. Az az apró védekezés, amit itt Józsa társelnök uram megjegyzett, hogy a magyar kormány megtett mindent, sőt blokkoló kisebbséget alkotva próbálta jobb belátásra bírni az EU döntnökeit. Hát szeretném megjegyezni, hogy mi is volt ez a blo kkoló kisebbség. Ez 2005. október 27én jött létre, és azt érték el, hogy december 15ig nem született meg döntés, másfél hónapig sikerült is blokkolni az európai uniós döntést, ellenben december 15én megszületik, amit
