Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről ... - ELNÖK (Jakab István): - FONT SÁNDOR, a vizsgálóbizottság társelnöke:
1344 aztán a tagországok többsége és így Gráf József miniszter is megszavaz. Majd a végső döntést, mint említettem már, 2006 februárjában a miniszterek tanácsának ülésén megszavazza, és ezzel elszabadul a pokol, magyarul: zöld utat engednek annak, amit Mariann Fischer Boel ráerőltetett erre az un iós tagországi rendszerre. Innentől kezdve védhetetlen volt, kivédhetetlen volt az, hogy a cukorgyártulajdonosok ott adjanak el kvótát, ahol épen kedvük tartja. Sokkal izgalmasabb kérdés egyébként, és számomra meglepőek a Jobbiknak a cukorgyárak privatizá lásához kapcsolódó észrevételei. A többire nem térnék ki, nem napirendi pontunk megnyitni olyan fejezeteket, mint Magyarország európai uniós tagságának kérdése, és esetleg hogy 20032004ben hogyan kampányolt együtt egyik párt a másikkal a tagság érdekében . Ha kérnek erre vitanapot, kezdeményezzenek, parlamenti keretek között majd akkor meg lehet beszélni EUs tagságunk előzményeit és hátterét is. Azonban az roppant feltűnő, hogy a jobbikos képviselők, ahogy figyeltem, 80 százalékát Martonyi Jánossal és Pon grácz Tiborral töltötték ki. Valamiért, nem tudom, miért, de nem tűnt fel, hogy az MSZP több kormányának mi volt a szerepe az elmúlt időszak folyamában? Nekem ez persze magyarázat arra az egész féléves működésre, amit a Jobbik végzett ebben a vizsgálóbizot tságban, teljesen dilettánsan. Megjegyzik, hogy ifjú Pongrácz Tibor volt az egyik szakértő. Valóban. És ki volt a másik az ellenzék részéről? Für Balázs. A Jobbik ajánlotta, elfogadtuk; Für Lajos volt honvédelmi miniszternek, az Antallkormány honvédelmi m iniszterének fia. És ezek után kérdezgetik tőlünk, hogy Pongrácz Tibor édesapját miért nem hallgattuk meg? És fölsorolja Varga Géza, hogy ’92től az ÁVÜ igazgatótanácsának ügyvezetője? Igen, ez így van. De Varga Géza képviselőtársam, mikor is történtek meg a privatizációk? 1990ben és ’91ben. Ez a kis probléma. Ekkor hét gyárat, Selypet, Hatvant, Kabát, Szolnokot, Szerencset, Petőházát, Kaposvárt értékesítik első körben. ’91 januárja az utolsó időpont. Hét gyárat eladnak. Mikor adják el a következő öt gyár at? 1997ben, a Hornkormány alatt. Ezek után megkérdezi, hogy miért nem hívtuk meg idős Pongrácz Tibort? Hát ön megadta a választ, mert ’92 után volt az ÁVÜnek valóban vezető beosztású alkalmazottja. Valóban, csak semmi köze nem volt ehhez a cukorgyári p rivatizáláshoz. Ez az egyetlenegy kis probléma. És ami a dilettantizmusukat jelenti, 180 napon keresztül a Jobbik képviselői nem kezdeményezték egyetlenegy személy meghallgatását, nem kezdeményezték egyetlenegy irat bekérését. És amikor a határozati javasl atunkat, a jelentéstervezet első olvasatát megkaptuk, a bizottsági ülésre úgy jöttek be, hogy ők még nem kaptak ilyen jelentéstervezetet. Öt napja ott volt az elektronikus futárpostájukban. És ezek után csodálkoztak, hogy ehhez módosító indítványt kellene beadni. A bizottság többsége azt mondta, hogy zárjuk le, el tetszettek felejteni a normális működési rendszert. Én voltam társelnökként, aki javasoltam, hogy adjunk lehetőséget a módosító indítványok benyújtására, ha már ennyire átaludták a 180 napot. Egye tlenegy meghallgatásra és egyetlenegy irománybekérésre történő indítványt nem tettek. És az utolsó fázisban, amikor a jelentéstervezetet kellett végre érdemben vizsgálni, amit Für Balázs és Pongrácz Tibor hivatalszerűen végzett, mert ezért voltak főállású szakértői a bizottságnak. Ezt persze lehet, hogy önök nem tudják, hogy így működik egy vizsgálóbizottság, én ezt sajnálom. De tessék elképzelni, így működik egy vizsgálóbizottság, hogy ezek a szakértők fogják a jelentéstervezetet benyújtani. Ezek után ott ültünk a bizottság előtt, hogy tárgyaljuk meg, önök meg nem olvasták el. Hát így roppant nehéz volt utána érdemben vitatkozni az önök nemtudásával. Majd pedig a három újbóli bizottsági ülésre, az utolsóutolsóutolsóra, december 28án volt, 27én késő délu tán benyújtanak egy olyan módosítóindítványszöveget, hogy ha ezt egyébként most itt fölolvasnám, akkor többen elmosolyodnának, hogy egyáltalán lehete képviselőnek ilyen normaszöveghez nem hasonlító, inkább a bulvármagazinok oldalán fellehető írásstílusba n módosító indítványt beadni. A módosító indítvány lényege az volt, hogy átírják az egész jelentéstervezetet, és gyakorlatilag egy összeesküvéselméletet vázolnak föl, amelyet 1982től kezdve, az IMF megjelenésével indítanak.
