Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről ... - ELNÖK (Jakab István): - IVANICS FERENC (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
1342 ha meg úgy érezte, hogy nem tudta volna megállítani, akkor miért nem állt fel, miért nem hagyta ott csudába az egészet, és miért nem tett büntető feljelentést. Ő ehhez képest ott volt, igenis levezényelte, aztán még Brüsszelben is már a nyolcvanas években is ott volt, ha jól tudom, tehát igen sok területen mozgott. Egy biztos: azt keressük, ami összeköt minket. Itt van a módosító javaslatunk, képviselőtársaim, amiben felkérjük a legfőbb ügyészt, hogy azonnal vizsgálja meg a büntetőjogi felelősség kérdését azon személyek tekintetében, akik a cukoripart tönkretették, ideértve a cukorkvótát is, illetve prób áljuk meg visszaszerezni polgári jogi eszközökkel az egyébként jó erkölcsbe ütköző, érvénytelen szerződésekkel és jogszabályba ütköző szerződésekkel elidegenített vagyont. Ebben legyenek partnerek, legyünk ebben partnerek, keressük meg közösen ezt a megold ást, mert egyébként a magyar választópolgárok nagyon komoly haragjával kell szembesülni azoknak, akik ezt nem támogatják. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Ivanics Ferenc képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport. IVANICS FERENC (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy meglesz itt a megoldás. Az a rész, amit GaudiNagy Tamás felolvasott, az előtt van, amit az imént ismertettem. Te hát Martonyi János másik két törvénnyel foglalkozott, miközben az a kettő, amit felolvasott a vállalati tanácsokról és a tulajdonhoz való viszonyról, indítja meg a spontán privatizációt, és Martonyi János pont a spontán privatizációval ellentétben kell hog y egy törvényt kidolgozzon, ami 1990 januárjában kerül elfogadásra, mint ahogy alább mondja. Tehát Martonyi János nem ezt a két törvényt írta meg és alkotta meg, amelyek révén az úgynevezett spontán privatizációs folyamat elindult. Úgyhogy az, amit GaudiN agy Tamás mondott, ebben az esetben Martonyi Jánosra abszolút nem igaz. Köszönöm szépen. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Normál időkeretben kért szót Magyar Zoltán képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem akarom végigbeszélni, csak azért nyomtam normál gombot, mert még egy gondolatig szeretnék még visszatérni az eredeti jelentéshez; bár nagy é lvezettel hallgattam az elmúlt egy órában a kétperces csatározásokat. Számomra ez is bizonyítja, képviselőtársaim érvei mellett ez is alátámasztja azt, hogy tovább kellene folytatnunk ezt a vizsgálódást és nem lezárni ezzel a jelentéssel a történetet. Azér t egy mondatban még reagálnék az amnéziára. Most már tényleg kezdek félni én is ettől a problémától, mert a meghallgatottakon túl a kormánypárti képviselőket is megfertőzte ez a probléma. Hiszen ha megnézzük a parlamenti jegyzőkönyveket a privatizáció körn yékén, akkor a fideszes álláspont nem egészen az volt, amit itt hallottunk a határozott érdekképviseletről, de a csatlakozási szerződés tárgyalásakor vagy éppen az EUban végzett mostani munkával kapcsolatban sem az a tapasztalatunk, hogy efelé mutatnának, de még az elmúlt két hétben sem ezt tapasztaltuk. Ha esetleg nálam is ezek a tünetek jelentkeznének, akkor kérem képviselőtársaimat, hogy szóljanak rám, mert most már tényleg kezdek ettől félni. No de visszatérve a jelentésre: még egy érvet szeretnék felh ozni a végén amellett, hogy tényleg folytassuk tovább a vizsgálódást. Ez pedig egy olyan része ennek az egész cukorproblémának, amire nagyon kevés energiát és időt fordítottunk. A termelők oldaláról szeretném megközelíteni a kérdést, ugyanis voltak olyan v isszaélések, amikre nem nagyon tértünk ki. Arra gondolok, amikor egyes