Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavasl... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BERTHA SZILVIA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1250 adók, amelyek - bár a szocialista párti képviselők ezt vitatják - 201011ben már valamelyest csökkentek. Emellett okai voltak a szociális juttatások is e helyzet kialakulásának, mert elég nagyvonalúak voltak, a nyugdíjrendszerbe kön nyű volt belépni, 201011ben már szigorodtak a feltételek, amelyek várhatóan növelni fogják a munkakínálatot. Még mielőtt a szocialista képviselőtársaim ezeken a közléseken felháborodnának, ezek az Európai Gazdasági Tanácsadó Csoport szakvéleményéből idéz ett adatok és megközelítések voltak. Ezek a következtetések nyilvánvalóan megkövetelték a munkára rakódó adóterhek csökkentését, elsősorban azért, hogy vonzó legyen többet dolgozni, és ne érje meg a feketegazdaságba menekülni. Ellenvetés az lehet, hogy a j árulékok csökkentését kellene alkalmazni. Aki ezt mondja, az nem akar tiszta gazdasági, adózási költségvetési viszonyokat, amelyek hiánya nagymértékben hátráltatja a magyar gazdaság versenyképességét. El kell érni belátható időn belül, hogy a nyugdíjak fed ezetét a nyugdíjalap, az egészségügyi kiadások fedezetét az egészségbiztosítás alapja biztosítsa. Az ehhez vezető első lépés a munkabéreket terhelő adó csökkentése, amelyek következtében előálló növekvő foglalkoztatottság biztosítja a megfogalmazott elvárá sok teljesítését, habár nem túl látványos módon, de a kisemberek és az alacsony keresetűek védelmével. Hozzá kell tennem, amit 2011. XI. hó 28án is említettem, hogy a jelenlegi kormányzati elszánásnak és törvénytervezetnek alapvető egyik kiváltó oka az is lehetett és az is volt, hogy a szakszervezetek tevékenysége Magyarországon nem kellően erős, nem kellően általános, nem kellően vesz részt a munkahelyeken a munkavállalói érdekek védelméért, ezért helyettük és tulajdonképpen az ő tevékenységüket pótlandó hajtja végre a kormány ezt a bérkompenzációt, illetve az elvárt béremelés támogatását. Úgy gondolom, hogy az ez évben hatályba lépő munka törvénykönyve lehetőséget, szélesebb körű jogokat ad a szakszervezetek részére, közelebb viszi a szakszervezeti tevéke nységet a munkahelyekre, ahol egyébként ezeket a bérfizetési nehézségeket jobban ki tudja kényszeríteni, illetve meg tud egyezni a munkáltatókkal. Azt is hozzá kell tennem, hogy alapvetően ezt mindenki tudja, hogy nem az alacsony bérek az okozói a magyar g azdaság versenyképességi hátrányának, főleg nem azokról a bérekről beszélek, akiket éppen ezen elvárt béremelési támogatással próbálunk olyan helyzetbe hozni, ami az eredeti célunk is volt, hogy senki ne járjon rosszabbul az adórendszer átalakításával. Úgy látom, vagyis a KDNP is úgy látja, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén nagyon fontos lépést teszünk, nem nagy lépést, de egy kis és fontos lépést az irányban, hogy az adórendszer átalakításának a többség nyertese legyen, és a többség úgy lesz ennek n yertese, hogy nem lesz hátrányosabb a bérezése, és a későbbiekben egy hosszabb távú gazdaságpolitika eredményeképpen, megfelelő munkaügyi kapcsolatokkal, kollektív munkaügyi kapcsolatokkal az ilyenfajta tevékenysége az államnak törvényszerűen hátrébb kell szoruljon, mert valóban, ez hosszú távon ilyen szempontból nem fenntartható. Viszont most nagyon fontos és azonnali kérdésben, azonnali intézkedéssel kell ezt a problémát kezelni, amely kezelésére ez a törvény megfelelő szabályozást tartalmaz. Köszönöm a m egtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka, Bertha Szilvia képviselő asszony következik. Megadom a szót. Parancsoljon! BERTHA SZILVIA , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormány megalkotta az egykulcsos adóra épülő adórendszert, és a gyermekekre adókedvezményt vezetett be. Az arányosság, igazságosság és egyszerűség égisze alatt megszüntették az adójóváírást, nyilvánvalóan a költségvetés számára akartak spórolni, nem mellesleg a kafetériarendszert sem kifejezetten előnyére csorbították.
