Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavasl... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BERTHA SZILVIA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1251 Párhuzamosan, látva a kiskeresetűek aggodalmát, bőszen hangoztatták, hogy nem kell félni, mert senki nem fog ro sszul járni, és senki nem fog kevesebbet keresni, mint az előző évben. (15.00) Az, hogy nem látták előre a problémákat, azt mutatja, hogy olyan mértékben szakadtak már el az átlagtársadalomtól, hogy fogalmuk sincs, milyen is a valódi élet ma Magyarországon . És a Jobbik ellenzéki pártként hiába mondott bármit, csak mosolyogtak rajta, mintha komolyan hittek volna abban, hogy jót csinálnak. De aztán jött a való világ, és a gyerekek támogatására létrehozott kedvezményt a kiskeresetűek nem tudták igénybe venni, nem tudtak élni vele, az adójóváírás többlépcsős kivezetése pedig pont nekik drasztikusan csökkentette a nettó fizetésüket. Az egykulcsos adó és a kedvezmény az amúgy is jól keresőknek még többet hagyott a zsebében. Erre a kormány kitalálta a kötelező bérk ompenzációt, és a kommunizmus óta először közvetlenül próbáltak beleszólni a vállalkozások bérpolitikájába. Fenyegetésekkel megpróbálták őket rávenni, hogy emeljék meg annyival a fizetéseket, hogy a nettó értékük ne változzon. Tehát amit az állam elvett a dolgozóktól, azt a munkáltatóktól akarták kikényszeríteni, hogy fizessék vissza az alkalmazottak részére. Közben a kormány kénytelen volt megemelni a minimálbért és a bérminimumokat is, mert ezek nettó értéke is vészesen lecsökkent, és példát kellett mutat ni, mert a propaganda szerint senkinek nem csökkenhet a nettó fizetése a tavalyihoz képest. Ráadásul, mivel az államnak sincs pénze, az egyre zsugorodó gazdaságból egyre kevesebb bevétel érkezik, ezért emelni kellett a járulékokat és a járulékalapot, továb bi bőrt lehúzni a kis- és középvállalkozásokról a minimálbér emelése mellett. Mindez nem segített a válságban levő gazdaságon, nem segíti a munkahelyteremtést, sőt ellenkezőleg. Mindezt a Jobbik elmondta számos alkalommal a bizottságokban és itt az Országg yűlésben is. Ezek után nem lehet csodálkozni, hogy nem futja a cégeknek a kötelező kompenzációra, bármivel is fenyegetik őket. És engedjék meg, hogy itt beszúrjak egy másik pontot. Igaz, hogy ez egy előző napirendi pont témája volt, de mégis kapcsolódik id e. Komolyan gondoljáke azt, hogy ha az ötszázalékos bérkompenzációt nem tudják a cégek kifizetni, akkor majd a helyi és távolsági bérleteket kötelezően ki fogják tudni fizetni az alkalmazottak részére? Mit gondolnak, emiatt mennyi elbocsátásra lehet majd számítani? Hány embert fognak azért elküldeni, mert a munkáltató nem tudja vállalni, hogy kifizesse számára a bérletét? Visszatérve, közben rájött a kormány, hogy az állam maga sem tudja finanszírozni a közszolgák bérkompenzációját sem, így trükkös alterna tív megoldásokat eszeltek ki annak kikerülésére. A közszolgák pedig így jártak, bizony, szép számmal vannak, akik jóval kevesebbet keresnek idén, mint tavaly. És ez így is marad, ahogy kinéz. És itt a javaslat, amely valójában a piaci szféra számára is kis kapukat biztosít, mert kénytelenek voltak jobb belátásra térni – ugye, a kormány , mielőtt egészen tönkreteszik a még valahogy vegetáló, kapálódzó kis- és középvállalkozásokat. Ebből már látszik, hogy a versenyszférában is sok százezren lesznek, akik idén is jóval kevesebbet keresnek majd, mint tavaly. De természetesen a nemzeti konzultáció és a demokrácia jegyében a kormány senki másra nem hallgatott. Most, észlelve a problémákat, próbál ész nélkül kompenzálni. Jól jelzi egyébként a kapkodást és a lehetet len helyzetet, hogy a közszféra kompenzációjáról szóló decemberi kormányrendeletet február végén módosítani kellett, merthogy korábban kifelejtették belőle a gyermeküket egyedül nevelő közszolgákat, így eddig ők jóval kevesebbet vihettek haza, mint korábba n. És az a diszkrimináció továbbra is életben van, amely szerint a gyermekes közszolgák, amennyiben a gyerekek után igénybe veszik az adókedvezményt, akkor nem kapnak kompenzációt. Sőt még azt is belevették, hogy ha a házastárs, aki a versenyszférában dolg ozik, igénybe tudja venni a gyermekkedvezményt, akkor sem kap, tehát akkor nettó pozíciójában gyengül a közszférában dolgozónak a fizetése.
