Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavasl... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1249 nem lennének támogathatók azok a vállalkozások, ahol a béremeléseknek nincs a vállalkozó gazdálkodásának eredményeként biztosítható fedezete. (14.50) A T/6153. számú javaslat átalakí tja az elvárt béremelés elmaradásának szankciórendszerét. Fontos, hogy ilyen esetben csak a költségvetési támogatástól eshet el az adott munkáltató. Ha a munkáltató a munkavállalói kétharmadánál nem hajtja végre az elvárt béremelést, az ilyen jogsértést me gállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig részére nem állapítható meg az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatás. A 2012. évi XCIX. számú törvény szövege korábban így szólt: “Közbeszerzési eljáráson ajánlattevők ént nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.” Úgy gondolom, hogy a számottevő enyhítésen túl az új szabályozás célszerű is. Célszerű azért, mert nem korlátozza a piacot, é s figyelemmel van arra a körülményre, hogy a közbeszerzésben való részvételi lehetőség elzárása pont azoktól vonhatja el a kitörés, a túlélés esélyét, akiknek egy sikeres közbeszerzési pályázat a megmaradást, a piaci szereplés stabilizálódását eredményezhe ti. A kormány e tekintetben sokkal bölcsebb, mint az EU Bizottság, amely a kohéziós alapok esetleges korlátozásával éppen a gyógyszer, a növekedés esélyét venné el az érintett országtól. A javaslat pontosítja azt is, hogy milyen költségvetési támogatásoktó l eshet el a munkáltató, és ez alapján nem minden központi költségvetési támogatásra vonatkozik ez a szankció. Az államháztartási törvény szerint a költségvetési támogatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alren dszeréből ellenérték nélkül pénzben nyújtott támogatást jelenti, de nem jelenti az adományokat, a segélyeket, a tanulóknak, hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat, valamint egyéb olyan családtámogatási, korhatár alatti ellátásokat, amelyek nem tartozhatnak ebbe a körbe, amelyeket a vállalkozók egyébként sem tudnának igénybe venni. Fontos módosítás, hogy az agrárstratégiával és az agrártámogatási rendszerrel összhangban a szankció nem vonatkozik a mezőgazdaság agrárfejlesztési, valamint halászati támogatások ról és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVIII. törvény szerinti támogatásokra. Az elvárt béremelés végrehajtása egyébként a mezőgazdasági vállalkozásokat erősen érintené, lévén magas élőmunkaigényű tevékenységről van szó, és a bruttó átlagbérek ebben a szektorban a legalacsonyabbak, olyan 153 ezer forint körül vannak. Nem vonatkozik a szankció továbbá azokra a cégekre sem, amelyek az 5 százalékos béremelést sem tudják végrehajtani, és kiegészítő munkáltatói bérkomp enzációban részesülnek, azaz ebből a 21 milliárd forintos keretből részesülnek. Érdekes még, hogy a törvényjavaslat nem a büntetés talaján áll, hanem arra koncentrál, hogy az elvárt béremelés inkább előbb, de legalább utóbb megvalósuljon, ezért az elvárt b éremelés elmaradása miatti szankció nemcsak azokra a cégekre nem vonatkozik, amelyek ezt nem hajtották végre, hanem azokra sem, akik pótlólag ugyan, de ezt végrehajtják, tehát a későbbiekben tudnak mentesülni a szankció alól. Tisztelt Ház! Szükségesnek lát om megemlíteni, hogy az elvárt béremelés szabályozásának melyek a kiváltó okai. A magyar gazdaság ma komoly szerkezeti problémákkal küzd, amelyek elsősorban a 2003tól előállt lassú növekedésben - érdekes módon ezalatt a világgazdaságban igen gyors növeked és volt tapasztalható a környező országokban, nálunk lassult a növekedés , az alacsony beruházási, valamint alacsony foglalkoztatási rátában mutatkozik meg. A magyar foglalkoztatási ráta a kilencvenes évek eleje óta folyamatosan, az 1998as, 2002es idősz ak kivételével jelentősen lemaradt például a visegrádi országoktól. A cseh foglalkozatási ráta például 10 százalékkal magasabb a miénknél. A rossz magyar mutató oka nem a munkaerőpiac rugalmatlansága volt, hanem a munkakínálatot befolyásoló tényezők. Ezek közül az egyik a magas
