Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Bejelentés az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság eseti jellegű állásfoglalásáról - A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZÉL BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1210 Magyarországra kíván utazni vagy velünk kapcsolatot kíván tartani. (Taps a Jobbik soraiban és a kormánypárti padsorokból.) Eln ök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak, úgy vélem, világosan megjelenítik nemcsak azon érveinket, amelyek miatt a javaslatot nem áll módunkban támogatni, de azt is, hogy milyennek képzelünk el egy valóban utazásiigényközpontú és átláthatóan fina nszírozható közösségi közlekedési rendszert. A többit pedig az általános vita folytatásában fogjuk részleteiben a törvényjavaslat egyes pontjaihoz elmondani, és számos módosító javaslattal kívánjuk segíteni a Magyar Országgyűlés munkáját. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Az LMP vezérszónoka Szél Bernadett képviselő asszony. Öné a szó. DR. SZÉL BERNADETT , az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Kép viselőtársaim! Az előttünk fekvő személyszállítási törvénytervezet kétségkívül előreviszi az egységes közösségi közlekedés keretszabályozásának ügyét. Véleményünk szerint azonban a törvény jelenlegi formájában, különös tekintettel arra, hogy a nagy sietség re végül több hónap késlekedést követően benyújtották azt, kizárólag az 1370es EKrendeletnek való formai megfelelést szolgálja, nem pedig a rendelet által képviselt szellemiség átültetését a magyar gyakorlatba. A törvény egyik legnagyobb hibája az, hogy a jelenlegi formájában nem szolgálja a vasúti és az autóbuszszolgáltatások párhuzamosságának megszüntetését, ráadásul a finanszírozás kérdése korántsem átlátható. Az LMP módosító javaslatokat fog benyújtani, amelyek többek között német mintára közös közle kedési szövetségek létrehozását javasolja. Végső támogatásunkat attól tesszük függővé, hogy a kormány miként viszonyul az általunk kidolgozott módosító javaslatokhoz. Egyvalamiben azonban biztosak lehetnek: egy zöld párt igazán a szívén viseli a közösségi közlekedés sorsát, és mind szakmai, mind politikai téren mindent meg fogunk tenni annak fejlődéséért. (Babák Mihály: Konkrétan?) És most következnek a konkrétumok. A törvénytervezet hibái közül viszont kettőt mindenképpen ki kell emelni. Egyrészt a finansz írozás kérdése, mint mondtam, továbbra is átláthatatlan és zavaros, illetve a szerkezetet változatlanul hagyják, s ezzel egy nagy lehetőséget szalasztanak el mind a szolgáltatási színvonal, mind a pénzügyi megtakarítás terén. Az egyik fő probléma tehát a f inanszírozás átláthatatlansága. Mindannyian ismerjük, micsoda káosz uralkodik a MÁV pénzügyei körül, de nehéz átlátni az egyéb személyszállítási ágakat is. Elég utalni a most felálló volános vizsgálóbizottságra. Éppen ezért nagy hiba, hogy ez a törvényterv ezet sem szolgálja a közösségi közlekedés finanszírozásának átláthatóságát, részletesen a következők miatt. Egyrészt a törvénytervezet meghagyja a menetdíjbevételek beszedésének és kezelésének jogát a közlekedési szolgáltatóknál, egyúttal feloldhatatlan el lentmondást kódol a díjtételek megszabásának módjába azáltal, hogy egyszerre írja a következőket. Először is a menetdíj a hatékonyan működő közlekedési szolgáltató közlekedési közszolgáltatásokkal felmerülő indokolt költségeire és a működéséhez szükséges n yereségre fedezetet biztosítson - ez a 31. § (5) bekezdése , valamint hogy az egyes közlekedési módok tekintetében a díjak rendszere biztosítsa az egyéni közlekedéssel szembeni versenyképességét. Ez pedig a 32. § (1) bekezdésének c) pontjában található. E zzel továbbra is abba a hazugságba ringatja magát a törvényhozás, hogy egy olyan közlekedési szférában, mint a magyar, ahol az egyéni, vagyis autós közlekedés ezernyi módon jut nyílt vagy burkolt állami szubvencióhoz, a közösségi közlekedés pénzügyileg nye reségesen működő vállalkozásként működhetne. Nincs a fejlett világban olyan közösségi közlekedési rendszer, de a fejlődőben sem nagyon, ahol legalább a regionális, elővárosi és helyi közlekedés ne részesülne az állam szükséges és a környezet állapotában, a z egészségben és a város élhetőségében sokszorosan megtérülő normatív támogatásában.
