Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 6 (169. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Bejelentés az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság eseti jellegű állásfoglalásáról - A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZEKERES IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1201 S végül, nyolcadszor: a taxiszolgáltatás szabályait is törvényi sz intre emelik, ahelyett, hogy megoldanák a valódi problémát, mint a világon mindenütt, vagyis azt, hogy legyen valakinek, például az önkormányzatnak arra joga, hogy a taxik számát korlátozza, kontingentálja, és így biztosítson egy elérhető, tisztességes szo lgáltatást mindenki számára. Kilencedikként pedig: érdemben növelik a vállalkozások adminisztratív és pénzügyi terheit a felügyeleti díjakkal. Csak szeretném megjegyezni a tizedik megjegyzésemet: ilyen sok nyelvhelyességi hibát törvényjavaslatban, mint a m ost ideterjesztettben, már régen láttunk. Jó lenne, ha egy magyartanár újraolvasná majd ezt a szöveget, és átnézné. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy nagyon világos és egyértelmű igény az, hogy a közösségi közlekedé ssel kapcsolatban valóban érdemi előrelépés legyen, hogy elkerüljünk olyan helyzeteket, mint a Malév csődje, aminek az esetében ugyanolyan módon járt el a kormány, mint ahogy a MÁV és a BKV esetében. Én még emlékszem arra a kormánynyilatkozatra, amikor azt mondta, hogy egyébként a MÁV és a BKV teljes adósságát a magánnyugdíjpénztári megtakarításokból annullálni fogja. Ehelyett természetesen néhány milliárd forintot adott, és a problémát nem oldotta meg. Milyen az a törvényjavaslat, amelyet mi javaslunk, és amelyet valóban érdemben lehetne támogatni? Először is, olyan, amelyben alapelv a kellő járatsűrűség; amely versenyképes utazási lehetőséget biztosít a gépkocsival történő egyéni utazáshoz képest. Másodszor: olyan, amely társadalmi csoportokat nemhogy els zigetelne, hanem a mozgásukat lehetővé teszi. A megfelelő járatsűrűség mellett természetesen ehhez technikai fejlesztés is kell, kisebb méretű járművek és eszközök beszerzésével. Harmadszor: olyan, aminek olyan általános szabályai, olyan minőségi követelmé nyei vannak, amelyek a szolgáltatások megrendelésekor mindenki számára ellenőrizhetővé válnak. Nyilvánvalóan ehhez változásokat kell indukálni, kellenek olyan lépések, amelyekről a törvényjavaslatuk nem szól, és amelyek elengedhetetlenek, például hogy a me grendelő, aki lehet egy önkormányzat, egy regionális szervezet vagy egy nagyvárosi agglomeráció, képes legyen valóban megrendelést adni megfelelő utasszámlálás alapján; hogy képes legyen kisebb üzemméretű, de az utazási igényeket jobban, hatékonyabban kisz olgálni képes közlekedési modellt üzemeltetni, ahol együtt tudnak működni a helyi munkáltatók, az önkormányzatok, a helyi közlekedési vállalkozók az általuk üzemeltetett járművekkel; és ahol hosszú távú megrendelési politikával megszüntethetők a mai párhuz amosságok és a mai felesleges kapacitások. Azt javasoljuk tehát, hogy egy ilyen rendszerre tegyenek önök javaslatot, ennek a pénzügyi feltételeire és feladataira is, mert a közösségi közlekedés finanszírozási kereteit, az árszintet, a támogatási rendszert hosszabb távra kell kiépíteni. Olyan díjpolitika kell, amelynek alapja a költségalapú árképzés, mert minél inkább az adott szolgáltatást használó utasok fizetik meg a költségeket és így finanszírozzák a szolgáltatót, annál inkább érvényesül az ösztönző hat ás az utasoknál a takarékosságra, a szolgáltatónál a színvonal emelésére. A szociális szempontokat az indokolt körben, jól célzottan kell érvényesíteni egy ilyen rendszerben. Az igénybe vett szolgáltatáshoz kapcsolt állami támogatással a szociális szempont ok ugyanis függetleníthetők a közlekedési vállalatok működésétől. Hozzá szeretném tenni: közlekedési vállalatok, szolgáltatók üzleti alapon is nyújthatnak kedvezményeket, a költségvetést terhelő hatás nélkül. Azt gondoljuk tehát, hogy olyan finanszírozásra van szükség, amelyben a mainál több és más típusú forrásokat is igénybe vesz a következő kormányzat, a következő törvényjavaslat, amely ezt érdemben kell hogy tartalmazza. Szeretnénk világossá tenni azt is, hogy miközben van szerepe a vállalkozásnak, a ve rsenyeztetésnek, a kiszolgáló vagy kiegészítő jellegű tevékenységek mellett, akár egyes vonalak,
