Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - A gazdasági és monetáris unióban megvalósuló stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés Magyarország általi aláírásának támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GYÖNGYÖSI MÁRTON, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
114 Ami a szerződés tartalmát illeti és magában a szerződésben foglaltakat és a fő irányát, azt látj uk, hogy ez egy komoly lépés a teljes centralizáló unió felé. Azt látjuk, hogy a közös pénz megteremtésével jó úton haladunk a közös költségvetési unió megteremtéséhez, ami aztán a gazdasági unió megteremtésével szinte a politikai unió előszobája. Látjuk e zt a folyamatot, érezzük azt a fajta hangnemet, amit az Európai Unió birodalmi központjaiban a gyarmatok és a periféria számára megfogalmaznak. (20.50) Ezt a tendenciát roppant károsnak tartjuk, és aggódunk ezen irány miatt. Már csak azért is, mert maga Or bán Viktor is - voltak olyan pillanatok és nem is olyan régen, kerek két hónappal ezelőtt, amikor még érezni véltük azt, hogy ő is látja ezt a folyamatot és ezt az irányt - megfogalmazta azt a kétségét ezzel a szerződéssel kapcsolatban, miszerint ez a nemz eti önrendelkezést és a szuverenitást is nagymértékben érinti, és ezért javasolta azt, hogy erről a Magyar Országgyűlés döntsön. Véleményünk szerint ez egy olyan kérdés, amiről - főleg a jelenlegi erőviszonyokat tekintve - az Országgyűlés nem hivatott dönt eni. Ez egy olyan súlyú kérdés, amelyik nagymértékben felülírja Magyarországnak az Európai Unióhoz való viszonyát, ezt a viszonyrendszert, amelyről utoljára 2003ban mondtak a magyar emberek véleményt, akkor is óriási félretájékoztatás mellett és egy manip ulált kampány mellett. Jó lenne, ha ebben a stádiumban, amikor elérkeztünk egy olyan ponthoz, ahonnan jól látszik az, hogy az Európai Unió nem a nemzetek Európája felé halad - ez még egyébként nem egy eldőlt vita volt 2003ban, voltak, akik a föderalista á lláspontot képviselték, voltak, akik a nemzetek Európájának az unióját szerették volna látni , most a jelenlegi folyamatokat látva meg kell állapítanunk, hogy Magyarország lakossága nem erről az Európai Unióról mondott véleményt, azt gondoljuk, hogy erről és magáról az Európai Unióról is a magyar nemzetnek a véleményét kellene kikérni. (Taps a Jobbik soraiban.) Az, hogy itt jelenleg egy háttéranyag formájában kerül megvitatásra ez a nagyon súlyos kérdés, azt hiszem, elég finoman fogalmazok, ha azt mondom, hogy degradáló, és az ügy súlyát tekintve méltatlan. Ha megnézzük azt, hogy egész pontosan milyen rendelkezéseket takar ez - és egyetértek Pálffy képviselőtársammal abban, hogy ez a preambulum bizony pontról pontra megvizsgálandó a tekintetben, hogy a nemz eti önrendelkezés milyen mértékben sérül ebben a szerződésben , akkor én ezt megteszem, és végigmegyek egykét ponton, amelyen keresztül meg szeretném mutatni azt, hogy igenis milyen mértékben sérül a magyar gazdasági szuverenitás. Már magában a preambulu mban arról van szó, hogy a GDP 60 százalékát meghaladó államadósságot viselő országoknak évente egyhuszad százalékkal csökkenteniük kell az adósságukat. Én végeztem egy kis háttérszámítást ezzel kapcsolatban: ha Magyarországot nézzük, ahol jelenleg a magya r államadósság GDParányos tekintetben a 80 százalékot meghaladja, akkor ez azt jelenti, hogy évi 4 százalékkal kell csökkenteni a magyar államadósságot. Ha ehhez a teherhez hozzávesszük azt, hogy jelenleg évi 79 százalékos kamatot fizetünk a jelenleg fen nálló államadósságunk után, akkor egy ilyen 1113 százalék közötti számot kapunk, és 1113 százalékot fogunk az adósságszolgálatra elkölteni összesen. Ehhez még szeretném, ha figyelembe vennék azt, hogy Magyarországon a külföldi tőke hozamának az egyenlege 5 milliárd euró összeget tesz ki, ami körülbelül a GDP 4,5 százalékát teszi ki. Ez összesen azt jelenti, hogy éves szinten 1518 százalékos pénzkivonás fog történni Magyarországról akár tőke, akár kamatágon. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy például csak a jövő évre vonatkozóan nullához konvergáló gazdasági növekedéssel kell hogy számoljon a magyar gazdaság, és a jövő vonatkozásában sincsenek túl derűs kilátások, akkor úgy gondolom, hogy ez egy igen nagy teher, egy igen nagy dilemma a tekintetben, hogy Magy arország hogyan fogja vagy honnan szeretné kigazdálkodni ezt az évi 1518 százalékos pénzkivonást a magyar gazdaságból, mert ha kitermelni nem tudjuk, akkor, tisztelt képviselőtársaim, egyetlenegy megoldás marad: Magyarországon hozzá kell nyúlni az állami még
