Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 16 (155. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
88 A legitimáció kérdésköréről beszéltünk a választójogi törvény esetében is. Amikor Gulyás Gergely képviselő úr elmondta, hogy a jelenl eg hatályos választójogi törvényt és a választókerületek határait egy egypárti minisztertanácsi rendeletben határozták meg. Arra hivatkoznak, hogy most majd kétharmados törvénnyel fogják ezt megtenni, ami jogi szempontból nyilvánvaló különbséget jelent. De legitimáció, elfogadottság szempontjából semmilyen különbséget nem jelent, ha egyetlen párt határozza meg jelen esetben az Országgyűlés Házszabályának rendelkezéseit, abban az esetben pedig a választókerületek határait. Azért, mert egypárti, azért nem leg itim. Egyetlen ellenzéki párt sem támogatja sem a választókerületek határának ilyen meghúzását, sem pedig ezt a házszabálymódosító javaslatot. Nem csak a saját érdekük alapján kellene törvényeket és határozati javaslatokat módosítani. Papcsák képviselő úr hivatkozott arra, hogy a magyar emberek érdekében szükség lehet a gyors reagálásra és gyors törvényalkotásra. Csak mint az előbb is említettem, eddig nem ez volt a jellemző, hogy önök a magyar emberek érdekében hozták volna be ezeket a gyors módosításokat , hanem sokszor a saját érdekük, sokkal inkább a saját érdekük az, ami alapján ezeket a módosításokat megtették. És mielőtt visszavágnának azzal, hogy egyik párt sem különb a másiknál, szeretném elmondani, hogy például a választójogi törvényhez a Jobbik sz ámos olyan módosító javaslat nyújtott be, amely a Jobbiknak egyébként nem érdeke, de úgy gondoljuk, hogy a magyar embereknek és a magyar demokráciának érdeke, és azért kell ezt az álláspontot képviselni, mert ez így van. Akkor is, ha a mi pártunk érdekével ellentétes lenne. Aztán áttérnék azokra a számokra, amelyeket ez a határozatijavaslatmódosítás tartalmaz. Jelen szabályozás szerint sürgős tárgyalás esetén a módosító javaslatok benyújtásának határideje 8 nap. 8 nap, sürgős tárgyalás esetén. Ezt a kivéte les sürgős eljárásban önök 3 órára fogják csökkenteni. Mondhatnám, hogy köszönjük szépen, ha én is azzal a cinizmussal élnék, amit önök szoktak itt nagyon gyakran megtenni. Három óra telik el attól az időponttól, hogy a sürgős eljárást elrendelő határozato t meghozzák. Tehát az Országgyűlés meghozza ezt a határozatot, és onnantól kezdve az ülést nem rekesztik be, természetesen, tehát a képviselőknek elvileg kötelességük részt venni az ülésen, és közben folynak viták, szavazások, és ez alatt a 3 óra alatt kel l módosító javaslatokat benyújtani, ez a 3 óra áll tehát rendelkezésre. Ez egész egyszerűen méltánytalan. 3 óra alatt nem lehet egy akár terjedelmi korlátok nélküli törvényjavaslatot elolvasni sem, nemhogy módosító javaslatokat benyújtani! Ez egész egyszer űen arcátlanság, hogy 3 órát hagynak, és azt a Házszabályban rögzítik, hogy 3 óra áll rendelkezésre a módosító javaslatok benyújtására. Ez egész egyszerűen arcátlanság! A következő arcátlanság az, hogy egy frakciónak 15 perce van mindössze hozzászólni egy törvényjavaslathoz. Tehát akármilyen törvényjavaslatról legyen szó, kivéve az alaptörvényt, de nyilván nem fogják tételesen felsorolni azokat a törvényjavaslatokat, amelyekkel kapcsolatban ez az eljárás nem folytatható le. Tehát igen, megtörténhet, hogy eg y költségvetésről, egy munka törvénykönyvéről, egy köznevelési törvényről, vagy akármilyen nagy horderejű, több száz oldalas, terjedelmi korlátok nélküli törvényjavaslatról az ellenzék mindösszesen 50 percet beszélhet; egy frakció 15 percet beszélhet. (17. 50) Ez megint egész egyszerűen képtelenség! Képtelenség 15 percet hagyni egy frakciónak arra, hogy az álláspontját kifejtse. Említettem már, s még szeretnék részletesen beszélni arról, hogy ez milyen jogbizonytalanságot teremt az embereknek. Két nap alatt, illetve egy nap alatt elfogadnak teljesen új törvényeket, akár több törvényt is egymással párhuzamosan lefolytatnak ilyen eljárásban, és egy választópolgár, egy magyar ember elutazik egy hétvégére, s amikor hazajön, akkor egy teljesen másik országba érkez ik
