Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 30 (161. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat záróvitája és zárószavazása - DR. SZŰCS LAJOS jegyző: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
843 A módosító javaslatok közötti összefüggésekre tekintettel kezdeményezem, hogy a benyújtott indítványokat két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Felkérem Szűcs Lajos jegyző urat, ismertesse a javaslatot. DR. SZŰCS LAJOS jegyző : Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következ ő: az első szakaszban az ajánlás 1. és 2. pontjainak megvitatására kerüljön sor, amelyek a zárószavazás előtti módosító javaslatra vonatkoznak. A második szakaszban a 3., 4., 5. és 6. pontok szerepelnek, amelyek a kivételes sürgős eljárás részletszabályait változtatják meg. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, jegyző úr. Kérem tehát, aki ezzel egyetért, az kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) A látható többség. Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfog adta. Most megnyitom a záróvita első szakaszát az ajánlás 1. és 2. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíváne valaki felszólalni hatperces időkeretben. Igen, megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából, az Országgyűlés alelnökéne k. Parancsoljon! BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Az 1. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, amelyet jómagam nyújtottam be a Jobbik nevében. Az önök által beterjesztett házszabálymódosítá s egy nagyon fontos korlátozást old föl. Zárószavazás előtt eddig csak koherenciazavar alapján lehetett volna házszabályszerűen módosítást beterjeszteni; ahogy önök most átalakítják a Házszabályt, azt jelenti, hogy tartalmi és terjedelmi korlátozás nélkül lehet az utolsó pillanatban átírni egy törvényt. Ma nem beszélhetünk erről anélkül, hogy az Alkotmánybíróság határozatát röviden ne tekintenénk át. Igen, az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy 2011. július 1112. éjszakáján, ami egy bizonyos Szent Bertal an éjszakája volt, mondjuk, nem fizikailag hugenottákat semmisítettek meg, hanem a KDNP által benyújtott egyházügyi törvényt módosítókkal gyilkolták le. Nos, ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ez alkotmány- és házszabályellenes vol t, hiszen kimondta, hogy zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtási lehetőségének a koherenciazavarra korlátozása azért is jelentős szabály, mert enélkül a törvényhozási eljárás legvégső szakaszában is sor kerülhet a törvény teljes módosítására, és t eljesen kiüresedik az előző törvényhozási ciklus, így gyakorlatilag nincs értelme általános és részletes vitának, és gyakorlatilag ezért semmisítette meg ezt a törvényt az Alkotmánybíróság. Nos, önök úgy gondolják, hogy ha házszabályellenes volt egy gyakor lat, de a Házszabályt módosítjuk, akkor minden meg van oldva, csak nem olvasták el figyelmesen az Alkotmánybíróságnak a közleményét, határozatát és magyarázatát, mert az azt mondja, hogy nemcsak az a baj, hogy a hatályos Házszabállyal ellentétes, hanem az, hogy az alkotmány 2. §a (1) és (2) bekezdésével, valamint a 20. § (2) bekezdésével is. Vagyis mivel ellentétes? Mit nem tart be? Azt, hogy a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam - ezt sérti ez a gyakorlat ; sérti azt, hogy a Magyar Köztársaságban a nép a népszuverenitást választott képviselői útján gyakorolja, és sérti azt, hogy az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. (12.40) Önök mondhatják azt, hogy miért jövök én az 1949. évi XX. törvénnyel, hiszen január 1jétől az új alaptörvény lép életbe. Javaslom mindenki figyelmébe az alaptörvény B) cikk (1)(4) pontját és a 4. cikk (1) pontját, tökéletesen azokat tartalmazza az alaptörvény, amiket az előbb idézett módon az Alkotmánybíróság is fontossá tett megemlíteni. Tehát hiába módosítanak önök Házszabályt, házszabályszerű lesz, de változatlanul alkotmányellenes marad. Egyébként ebben az eljárásban nem az a fő probléma - amiről utóbb is szó lesz még , hogy mennyit beszélhet az ellenzék, hanem az,
