Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 28 (160. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
777 kötelezettségünknek, ugyanakkor azzal vádolnak bennünket, hogy az Alkotmánybíróság határozatát nem kellő alázattal vesszük tudo másul. Tisztelettel kérem, nem mi nem vesszük tudomásul! Demokratikus Koalíció? Ugyan kérem, a Demokratikus Koalíció egy alkotmánybírósági határozat után kormányrendelettel ugyanazt meghozza. Demokratikus Koalíció?! Azt gondolom, a tisztesség megkívánja, h ogy arról beszéljünk, ami a törvényben van, arról beszéljünk, ami a részletes vitára tartozik, és tartsuk egymást annyira tiszteletben, hogy fogadjuk el, hogy mindenkit a jó szándék vezényel. Azt meg tessék elfogadni, ha van egy törvényalkotási szándék, me g akarjuk változtatni azt a helyzetet, amibe Magyarország került az 1990. évi IV. törvény alapján, amikor senkivel nem egyeztettek. Az Ellenzéki Kerekasztalnak nem volt témája 1990ben a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény. 1989. július 26án oszlatták fel az Állami Egyházügyi Hivatalt, és a Miniszterelnökség mellett rögtön létrehoztak egy egyházi titkárságot, amelyet Sarkadi Nagy Barna, Miklós Imre volt helyettese vezényelt. Ebben a légkörben kellett akkor törvényt alkotni. Kivel egyeztették ezt az egyházi törvényt? Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Azt hiszem, hogy eljött a rendszerváltás órája ebben a kérdésben is. Azért merek erről szólni, mert 1993ban ezt a törvényt többek között a Kisgazdapárttal és az MDFfel megpróbáltuk megváltozta tni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kettőperces reagálásra következik Szászfalvi László államtitkár úr. SZÁSZFALVI LÁSZLÓ közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szé pen. Tisztelt Elnök Úr! Szeretném folytatni azt a felolvasást - most én vagyok ilyen felolvasó, bocsánatot kérek , amelyet az 1989. évi augusztus 29ei Magyar Nemzetből Sólyom László jogász professzor úrtól idézek ebben a nagyinterjúban, és talán egy kics it Lukács Tamás képviselő úr iménti kiváló beszédére is reflektál. Ezt mondja 1989ben a bizonyára mindannyiunk által örvendő jogász professzor szakember: a másik kérdés, hogy az egyházat speciális funkciója miatt lehete egy bélyeggyűjtő egyesület szintén kezelni. Lehet. Az egyesületi törvény alapján működő társadalmi szervezet semleges jogi kategória, tehát nem attól egyház az egyház, hogy a jog elismeri, a jog csak jogi státust ad. S az interjú végén így summáz a jogász professzor: egyházügyinek nevezett törvényre semmi szükség. Azt gondolom, hogy az elmúlt 21 esztendőben ennél többet produkáltunk, és ez a törvényjavaslat a kétfokozatú eljárást teljesen európai és alkotmányos módon tudja létrehozni és megvalósítani, hiszen részben az egyházi jogi státus k érdésében rendet tesz, részben pedig létrehozza azt a vallási egyesületi vagy egyesületi formát, amely mindkettő lehetőséget biztosít a lelkiismereti és vallásszabadság garantálására, jogi feltételrendszerére. Azt gondolom, hogy ebben a kérdésben tehát nem nekünk kell döntenünk, hogy ki lesz egyház és ki nem lesz egyház, hiszen ezt az emberek döntötték el az elmúlt évezredek során, és az előttünk álló évszázadok során is az emberek és a közösségek döntik el, hogy kik hoznak létre egyházi, vallási közösséget . Nekünk a jogi elismerés kérdésében kell döntenünk. Azt gondolom, a kétfokozatú eljárás teljes mértékben európai, s lám, még Sólyom akkori jogász professzor úr kényes ízlésének is megfelelt volna vagy megfelelne. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok sor aiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kétperces reagálásra következik TuriKovács Béla Fideszképviselő. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Sajnálom, hogy… - de már jön, Lukács képviselő úr most jön be, talán akkor elmondanám. Az Apcselnek az a része, amelyre volt szíves utalni, képviselő úr, a pünkösdi történetre - én nem szeretnék hosszan elmélyedni abban, hogy az hol, miként és milyen
