Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 28 (160. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
769 vallásnak. Itt csak arról van szó ebben a törvényben, hogy az egyházi törvény alá mely egyházak esnek, melyekre vonatkoznak azok a szabályok, amelyek ebben a törvényben deklaráltak. A civil szervezetek esetében ugyanez a helyzet, ott i s megkülönbözteti a közhasznú, nem közhasznú szervezeteket, és másmás passzusok, más paragrafusok vonatkoznak rájuk. Tehát szó nincsen arról, hogy itt mondanánk meg a parlamentben, hogy melyik egyház egyház, hanem itt arról van szó, hogy az egyházi törvén y alá mely egyházak esnek, melyeknek az állammal való viszonyát szeretné szabályozni az egyház. A többiek pedig egyesületi formában vagy valamilyen közösségi formában a vallásukat ezután is gyakorolhatják. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót kettő percben Lamperth Mónikának, az MSZP képviselőjének. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Én az előbb is közjogi kérdéseket feszegettem, és a törvénytervezet vitájában, illetve az alko tmányügyi bizottságban is közjogi kérdéseket tettünk föl az államtitkár úrnak, és közjogi szempontból mondtunk kritikát a tervezetről. Az egyik kritikai észrevételünk az volt, hogy a törvénytervezet a népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazását í rja elő az egyház elismeréséhez szükséges eljárásban. De az a helyzet, hogy az új alaptörvény, ami január 1jén lép hatályba, nem ismeri a népi kezdeményezés jogintézményét. A ma hatályos alkotmány, ami még három napig hatályban van, az ismeri, abban benne van a népi kezdeményezésre vonatkozó eljárási rend, de az új alaptörvényben nincsen ilyen. Egészen furcsa érveket használt az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, azt mondta, hogy attól, hogy nincs benne az új alaptörvényben a népi kezdeményezés, attól még lehet ilyen rendelkezéseket hozni, még lehet ilyen jogintézményt más törvényben megalapítani. Ezzel szemben mi meg azt gondoljuk, a Magyar Szocialista Párt közjogi kabinetjének az az álláspontja, hogy a népi kezdeményezést, már amennyiben ilyet akar a jogalkotó - és szerintünk kell hogy akarjon , ahhoz bizony alkotmányos garanciák szükségesek, nem lehet eljárási rendet alapítani egy olyan szabályra, aminek nincs meg az anyagi jogi rendelkezése. Tehát valaminek a leírását próbálja meg vagy valamire hiva tkozással próbál meg egy törvény népi kezdeményezésről beszélni, miközben az, hogy a népi kezdeményezés micsoda, az nincsen leírva az alaptörvényben. Ez szerintünk súlyos fogyatéka ennek a törvénytervezetnek. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balc zó Zoltán) : Tisztelt Képviselőtársaim! A kétperces vitakör végére értünk. Most visszatérünk az előre bejelentett felszólalók köréhez, és megadom a szót TuriKovács Bélának, a Fidesz képviselőjének. Öné a szó, képviselő úr. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (Fidesz) : Kö szönöm a szót, elnök úr. Sok minden elhangzott már ebben a vitában ma is, és korábban is. Őszinte szomorúsággal hallottam azt, hogy ez a vita igen gyakran nem arról szól, amit egyébként, úgy gondolom, hogy a törvény, a javaslat előterjesztői, különösen az első variánsának az előterjesztői komolyan gondoltak. Sok minden változott, vannak, amelyek jó irányban, vannak, amelyek kevésbé jó irányban. Hogy mindjárt mondjak egyet: én a magam részéről azt a módosító indítványomat, amely a III. fejezet 14. § (2) beke zdés c) pontjára irányult, visszavonom, mert ennél valóban jobb a bizottság által előterjesztett indítvány, amely ugyan húsz évben határozza meg, de legalább elhagyja, illetve, bocsánat, legalább beemeli vagylagosan a nemzetközi lehetőséget. Fenntartom azt az álláspontomat, hogy a húsz év is szükségtelenül hosszú, szükségtelenül olyan idő, amelyet nagyon nehéz, azt kell mondanom, istenhívő embernek csak így, egyszerűen elfogadni. De elfogadom, mert valamilyen
