Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 16 (155. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZŰCS ERIKA (független):
66 konszolidált légkörben, amikor nem történik meg a választópolgárok és a parlamenti ellenzék folyamatos becsapása, átejtése - lehetnének szakmai vita alapjai is. Én azt gondolom, Veres képviselőtárs am például a maga vezérszónoklatát rendkívül higgadt stílusban adta elő, és azt mondta, hogy természetesen még a két szervezet összevonásáról is lehet érdemi vitát folytatni. De amikor az ember visszagondol csak az elmúlt két vagy három hét eseményeire, ah ol teljesen nyilvánvaló volt - Babák képviselő úr állításával ellentétben , hogy igenis, Simor András a fő probléma, ezt elmondták, megjelenítették az Országgyűlés bizottsága elé idézéssel, vagy ha az ember nézi az önökhöz közel álló intézmények, háttérin tézmények, nem kormány közeli, hanem mondjuk politikai elemző intézmények hírműsorokban vagy vitaműsorokban való szereplését, teljesen világosan elmondják, hogy veszi magának a bátorságot, hogy a kormány szándékait egy nyilatkozattal azonnal lerombolja, an nak a hitelességét vagy elhihetőségét. Azt gondolom, most nehéz elhinni, hogy itt nem arról szól a történet, hogy Simor Andrást ki kell iktatni. Félreértés ne essék, nehogy azt higgyék, hogy mi szerelmesek voltunk és vagyunk Simor Andrásba, hogy nem voltak az előző kormányoknak vitái Simor Andrással, hogy nincs olyan dolog, amit másként láttunk és látunk. Csakhogy itt nem arról szól a történet, hogy Magyarországon a kormány és a Magyar Nemzeti Bank vezetői, képviselői egymással ilyen értelemben milyen viszo nyban vannak, hanem arról szól a történet, hogy Európában van egy olyan kultúra, szakmai, pénzügyi és politikai kultúra, amelyben a jegybank függetlensége, amit Veres képviselő úr szerintem nagyon világosan, azzal a három elemmel megfogalmazott, nem engedi meg azt, hogy a kormányzat véleménykülönbség esetén olyan módszereket alkalmazzon, amiket egy falusi futballcsapat kapitánya tud kitalálni, ha a másik csapat valamelyik tagját vagy esetleg a saját csapatának nemkívánatos tagját akarja kiszorítani a játékb ól. Nem lehet ilyen módszerekkel! Lehet nyílt vitát folytatni, lehet nagyon sok minden eszközt bevetni azért, hogy szakmailag közelebb kerüljön egymáshoz az érintettek álláspontja, de nem lehet olyanokat csinálni, hogy folyamatosan jelezzük, hogy az a szán dékunk és célunk, hogy Simor András vagy megváltoztatja a véleményét és beáll a kormány gazdaságpolitikája hű szolgálójának, vagy pedig be fogjuk bizonyítani, hogy alkalmatlan, hogy méltatlan, hogy túl sokat keres, hogy offshore cége van, a jó ég tudja, m i mindent tudnak. Én azt gondolom, ez nem eljárás. És hogy Olli Rehn ilyen gyorsan reagált erre a dologra, ez azért van, mert nem az első eset Európában, hogy Magyarország a maga demokratikus intézményi struktúrájába és mindenekelőtt a gazdasági alkotmányo sságot és európaiságot biztosító intézményekbe olyan beavatkozást tesz, amely távolítja Magyarországot attól az európai működési módtól, kultúrától, bevett szokástól, ami van. Most mondhatják önök, hogy ez a kívánatos és jó, de ha a mindennapi életünkhöz k özelítünk, és azt mondjuk, hogy valamit szeretnénk megcsinálni, akkor meg kell nyerni a többieket, és meg kell győzni őket, hogy az ő érdekük is, amit csinálunk, és nem pedig azt mondani, hogy korlátolt mindenki Európában, mert nem fogja föl, hogy milyen j ó, amit csinálunk. Én azt gondolom, az a legfontosabb erőforrásunk, ami egyáltalán létezik, mert nincsenek természeti kincseink, nincs sok pénzünk, a hitelességünk lehetne az, amely Magyarországot a jelenlegi helyzetéből ki tudja billenteni, ez egy újabb s zög a hitelesség koporsójába, és nem arról szól a történet, hogy szakmailag jóe a tartalékráta új szabályozása - jó, mondom, hogy jó és elfogadható , hanem arról szól, hogy a törvény egész szellemisége, előkészítése, az előkészítést övező különböző lépés ek joggal ébresztenek kételyt mindenkiben arra vonatkozóan, hogy vajon valóban egy független Magyar Nemzeti Bank a célja ennek az új törvénynek, vagy pedig valami egészen más. Mert ha megnézzük, hogy mik a konkrét intézkedések, amelyek a Magyar Nemzeti Ban k külső kapcsolatrendszerét érintik, és alapvetően a Költségvetési Tanács átalakításával indokolják, de mégiscsak arról szól a történet, hogy önállóan ezután nem fejthet ki nyilvánosan véleményt, csak a Költségvetési Tanács keretein belül, a költségvetésrő l. Hogy vezetői struktúra és a kinevezési rend átszabása erősíti a kormánybefolyást, hogy a monetáris tanácshoz átadott jogkörök természetesen együtt járnak azzal, hogy a monetáris tanácsba
