Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 16 (155. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. MENGYI ROLAND (Fidesz):
51 Központi Bank véleményét. Ennek alapján mondhatjuk, hogy a kormány oly módon nyújtotta be az Országgyűlésnek a törvénytervezetet, hogy a Központi Bank véleményét a zá rószavazás előtt még figyelembe lehessen venni. Azt önök is tudják, hogy az Európai Központi Bank véleménye megérkezett, annak a feldolgozása zajlik, s ha az Európai Unió alapokmányát bármely rendelkezése sérti, akkor a tervezetet természetesen módosítani, illetve pontosítani szükséges. Úgy tudjuk, hogy nem sérti, ilyen irányú vélemény legalábbis nem érkezett. Milyen tartalmi változások történnek a Nemzeti Banktörvényben? A kötelező tartalék meghatározásában a monetáris tanács lehetőséget kap arra, hogy eg yes eszközöket, illetve mérlegen kívüli tételeket is bevonjon a kötelező tartalék alapjába. Lehetővé válik a jegybank számára, hogy egyes tartalékelemekre azok eltérő jellemzői alapján több eltérő tartalékrátát írjon elő, amelyek összeadódhatnak akár egy t artalékelem vonatkozásában is. A pénzkibocsátással kapcsolatos tartalmi változások. A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a forgalomból bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyek és érmék magyar törvényes fizetőeszközre való vált ása ne csak a Magyar Nemzeti Banknál, hanem meghatározott határidőn belül akár hitelintézeti vagy postafiókban is kezdeményezhető legyen. A javaslat ennek a módját és szabályait is rögzíti. Az államháztartással való kapcsolat tekintetében is új szabályokat fogalmaz meg. Nagyon fontos, hogy a devizaértékpapírok kiegyenlítési tartalékának és a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékának egyenlegei egymással szemben elszámolhatóvá válnak, költségvetéstérítési kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha a kiegyenlítési tartalékok összevont egyenlege negatív, és arra a mérleg szerinti eredmény és eredménytartalék nem nyújt fedezetet. Erősödik a Nemzeti Bank Országgyűléssel való kapcsolata. A Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlésnek írásbeli és - ez is fontos - szóbeli beszámolási kötelezettséggel tartozik majd a javaslat alapján. Az Országgyűlés eseti tájékoztatást írásban és szóban is bármikor kérhet. A Nemzeti Bank elnöke féléves rendszerességgel írásban beszámol az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős ál landó bizottsága részére. A gazdasági ügyekért felelős bizottság kérésére a beszámolóval összefüggésben a Nemzeti Bank elnöke személyes megjelenésre és a beszámoló szóbeli kiegészítésére köteles. Az Országgyűlés elnöke vagy a gazdasági ügyekért felelős áll andó bizottság elnöke indítványára a Nemzeti Bank elnökét rendkívüli beszámolási kötelezettség is terheli. A Nemzeti Bank a pénzügyi év kezdete előtt a működési költségeire, valamint a beruházásaira vonatkozó részletes éves tervet készít, majd a pénzügyi é v lezárását követően összehasonlító elemzést készít, és ezt a beszámolóval egyidejűleg megküldi az Országgyűlés gazdasági bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék részére. Véleményem szerint az ilyen beszámolás messze tiszteletben tartja a központi bank függetlenségét. Milyen kapcsolatot határoz meg az új jogszabálytervezet a kormánnyal, a minisztériumokkal? A Nemzeti Bank írásban közölheti a költségvetési tervezettel kapcsolatos véleményét az államháztartásért felelős miniszterrel. A véleményt a Költség vetési Tanács ülésén a Nemzeti Bank elnöke jeleníti meg. Álláspontunk szerint így még erősödik is véleményének a kifejtési lehetősége, hiszen a Költségvetési Tanácsra vonatkozó szabályok egyértelműen erős jogosítványt tesznek lehetővé a költségvetéssel kap csolatos vélemény kifejtésére, akár a stabilitási törvény alapján is. A Nemzeti Bank szervei is változnak, a monetáris tanács, az igazgatóság és a felügyelőbizottság. Az igazgatóság ismét a Nemzeti Bank szervei közé tartozna, és felelős lenne a monetáris t anács döntéseinek végrehajtásáért. Az igazgatóság - továbbá amit a monetáris tanács hatáskörébe delegál - szintén a végrehajtásért felelős lenne. A monetáris tanács rendkívül fontos hatáskörökkel ruházódik föl, kizárólagos hatáskörébe tartozik majd a tarta lékráta mértékének, a kötelező jegybanki tartalék után fizetendő kamat mértékének a meghatározása, az elnök javaslatára az alelnökök hatáskörének meghatározása, a monetáris tanács hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos kommunikáció módjáról történő d öntés. Ez rendkívül fontos. Egy grémium dönt arról, milyen kommunikáció szükséges ahhoz, hogy a feladatukat megfelelő módon tudják végezni. A monetáris tanács legalább
