Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 20 (157. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
374 súlyos következményei is vannak, lévén a kormány máshol nem talált pénzt, először kifosztotta a magánnyugdíjkasszát, eltapsolta azt a pénzt, vett belőle MOLrészvénytől kezdve az égenföldön mindent. Most egyébként legutoljára minden szánd éka szerint a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékaira óhajtja rávetni magát, a Magyar Nemzeti Bankot akarja kifosztani, de úgy látszik, ez sem volt elég, mert kifelé is szaladgált. Először egy nagy “Allah akbar” felkiáltással elrohant a miniszterelnök SzaúdArábiába, ott nem kapott pénzt, utána az egyébként kommunista Kína vállát és homlokát simogatva onnan is próbált pénzt szerezni, ott sem kapott pénzt. Hát mi maradt? Semmi más, mint a barátok, azaz az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap. Nos, ti sztelt Országgyűlés, tisztelt államtitkár úr, az a helyzet, hogy a legutóbbi fejlemények, azt hiszem, végképp mutatják ezt az elrugaszkodást, amit műveltek önök, Európától. Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nem is olyan régen levelet írt Orbán Vi ktornak, amelyben elmondja az egyszeregyet, elmondja azt, hogy hogyan kell Európában együttműködni, hogyan kell Európában gondolkodni. Tulajdonképpen ami ebben az egész ügyben egészen kétségbeejtő, hogy az önök kormányfője, az egykori KISZtitkár, Orbán Vi ktor még tavaly a második félévben rendkívül boldogan mondta, hogy ő ugyan euróövezeten kívüli ország vezetőjeként mégis most itt foglalkozik az eurózóna megmentésével, az a pénzügyi csomag, amire oly büszke volt Orbán Viktor, azt először egy héttel vagy t íz nappal ezelőtt vadul elutasította, most már ugye visszakullogott a tárgyalóasztalhoz, majd most nagy hangzatosan látszólag az IMFet akarta elzavarni, de valójában az Európai Unió delegációját zavarta el. Tisztelt Országgyűlés! Azt szeretném mondani, ho gy sajnos nemcsak hogy ez a mostani felszólalásom volt az utolsók egyike a Magyar Országgyűlésben köztársasági keretek között, de úgy tűnik, hogy az európai Magyarország esetében is sajnos ez elmondható. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Megkérdezem a kormányt, hogy kíváne reagálni. (Jelzésre:) Államtitkár úr jelentkezik. Cséfalvay Zoltán, öné a szó öt percben. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarországon, úgy látom egyébként, hogy az Európai Unióról mindig egyfajta félreértés van, Európáról. Nyilvánvalóan az Európai Unió 27 ország. Nekünk alkalmunk volt tapasztalni az elnökségi félév alatt, hogy ez 27 ország kompromisszuma, egyeztetése, folyamatos birkózása. Nekünk is sikerült éjszakába nyúló tanácskozásokat végigélni. Az Európai Unióról néhanapján az a benyomásunk, és én nem is szeretem ezt a kifejezést, amikor azt mondják, hogy mert Brüsszel azt mondj a, hogy… - ahogy a tisztelt képviselő úr által is néha elhangzott. Brüsszel mi vagyunk, tehát 27 ország, annak az egyeztetése. Tudom, hogy a magyar nyelv szereti ezt a leegyszerűsítést. Én arról beszélek, hogy én hogyan gondolom ebben az esetben. Ez egyfaj ta túlzás nyilvánvalóan. Mind a 27en ott vagyunk, 27 ország egyeztetésének eredményeképpen alakulnak ki ezek a politikák, és ez az, ami az Európai Uniót alkotja vagy ennek az együttműködése. Úgy gondolom, Magyarország ebben a 27 országos együttműködésben ott van, Magyarország mindig hallatja a hangját, és képviseli azokat a sajátos magyar érdekeket, amelyek különböző témákban felvetődnek. Néhanapján egyébként ez úgy vetődik fel, hogy a kis országoknak teljesen más az érdeke egyébként, mint teszem azt, a na gyobb országoknak, vagy a keletközépeurópai országoknak szintén más, mint a régi tagállamoknak. Tehát itt sokfajta törésvonal van, és sokfajta koalíció és sokfajta alku. Én is egyetértek a Cecchinireporttal, amely azt mondja, hogy a nemEurópának mi a k öltsége vagy a belső piac nemlétének mi a költsége. Magyarország a belső piacon él, és ennek nagyon sok előnye is van. Ami a gazdaságpolitikát illeti, úgy gondolom, hogy mindezek ellenére a parlamentnek javaslom, gondolja végig, hogy mi a gazdaságpolitika következménye vagy mi a gazdaságpolitikai következménye annak az államközi egyezménynek, amelynek a megvitatását a parlament el fogja
