Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 16 (155. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VERES JÁNOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
37 egyeztetnének arról, hogy ebben az esetben a Házszabálytól való eltéréshez a támogatást megkaphatjáke vagy sem. Szeretném mondani, hogy itt egy komoly tárgyalás esetén a magunk részéről erről készek lennénk tárgyalni. Ebből következően nem egy áterőltetett házszabálymódosításról kellen e a jövő héten majd valami egészen speciális eljárásban végigvinni a költségvetés szükségszerű módosítását. Nagyon vitatható az a pont, amelyről Rogán képviselő úr a maga természetességében beszélt, és az ellenzéki képviselők ezen véleményét szinte meg sem hallja, hogy gyakorlatilag most úgy kerül a törvénybe egy harmadik alelnök kinevezésének az úgymond lehetősége, hogy mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy komiszár odaküldésének a feltételeit kívánja a harmadik alelnök kinevezési lehetőségével megteremte ni. Ráadásul eléggé furcsa módon az önök által, mármint a parlamenti többség által nem régebben, mint egy éve választott jelölési és választási módot is felrúgják ezekben az esetekben, hiszen most már úgy gondolják, hogy az önök által preferált “parlamenti bizottság javasol, parlament választ” eljárással szemben a monetáris tanács tagjainak a továbbiakban nem ez a választási módja, hanem az a választási módja, hogy a miniszterelnök javasol, a köztársasági elnök kinevez. Úgy gondolják, hogy nyilvánvalóan nag yobb összhangot tudnak teremteni a miniszterelnök és a köztársasági elnök között. Látjuk az elmúlt időszakban, az elmúlt hónapokban, hogy a köztársasági elnök nem jelentett semmifajta korlátot a miniszterelnök szándékainak megvalósításánál, ezért minden ol yan javaslatot, amit kapott a miniszterelnöktől vagy a Fidesz frakcióvezetőjétől, aláírt, javaslatba hozott, elfogadott, szentesített, ilyen értelemben semmifajta korlátja nincs a hatalomgyakorlásnak az önök esetében. Mi legalábbis vitatjuk azt, hogy minde nfajta indoklás nélkül indokolt vagy szükségszerűe változtatni azon a kinevezési módon, amelyet önök fogadtak el egy évvel ezelőtt. Meggyőződésünk szerint legalább lett volna értelme erről egymás között beszélni, és lett volna vagy kellett volna egyáltalá n vitalehetőséget teremteni arra, hogy ezt a fajta elmúlt évben alkalmazott eljárást, pontosabban elmúlt egy évben alkalmazott eljárást meg kelle változtatni, avagy változatlanul kell hagyni a továbbiakban. Sajátságos az is, ahogyan a monetáris tanácsnak, immáron egy természetesen más többségű monetáris tanácsnak megadja azt a lehetőséget, hogy az alelnökök közül egyet kiemelt alelnökké tegyen, a monetáris tanács alelnökévé válassza, majd pedig a feladatkörök megosztásánál immáron elveszi a jegybankelnök j ogosítványát arra, hogy az alelnökök feladatköreit meghatározza, a monetáris tanács jogkörébe írja át a törvényjavaslat az alelnökök közötti feladatmegosztás meghatározását. Ez is nyilvánvalóan azt erősíti, hogy itt nem másról van szó, mint egy olyan szemé ly odaküldéséről a jegybankba, aki majd a kormány szándékait nagy hatékonysággal igyekszik végrehajtani a monetáris politika területén is. Erős vitában vagyunk azzal az állásponttal, amely itt megfogalmazódott a mai napon is már az Országgyűlésben, nevezet esen, hogy a kormánynak nagyobb jogkört, nagyobb lehetőséget kellene biztosítani a monetáris politikai döntések meghozatalában. Meggyőződésünk szerint, ahogyan azt az európai uniós jogrend tartalmazza, a fiskális politikában a kormánynak van döntési jogkör e, felelőssége és lehetősége, a monetáris politikát pedig egy kormánytól független szervezet, a nemzeti bankok egyes országokban irányítják, hozzák meg a döntéseket. Meggyőződésem szerint ez a szétválasztás indokolt, szükségszerű, és Magyarországon fenntar tandó és erősítendő, nem pedig megszüntetendő vagy éppen összemosandó a kormány döntési lehetőségeivel. Kifejezetten helytelennek és rossznak tartjuk a törvényjavaslat azon megfogalmazásait, amelyek a jegybankelnöknek a monetáris tanács vezetőjeként a Költ ségvetési Tanácsban betöltött feladatköréhez kapcsolódnak. Láthatóan itt is egy kicsinyes bosszúról van szó, egy kicsinyes bosszú vezette a javaslat megfogalmazóit, amikor is azt fogalmazzák meg, hogy a jegybankelnöknek a továbbiakban nem lehetősége sem a parlament előtt, mármint a parlament plenáris fóruma előtt, sem pedig a parlament bizottságaiban a költségvetéssel kapcsolatos véleményét elmondani, ismertetni és formálni. Ez a javaslat azt tartalmazza, hogy a jegybankelnöknek egyetlenegy kötelessége van, és
