Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 16 (155. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VERES JÁNOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
38 nem pedig lehetősége, ez a kötelezettség pedig úgy szól, hogy az éves költségvetéssel kapcsolatos álláspontját a Költségvetési Tanácsban köteles képviselni, mármint nem a saját álláspontját, hanem a monetáris tanács álláspontját. Ez a megfogalmazás, am ely jelenleg a törvényjavaslatban szerepel, egyben korlátozza is a jegybankelnök mozgásterét, két tekintetben is korlátozza. Korlátozza a tekintetben, hogy mennyiben képviselhet saját álláspontot ezekben a kérdésekben, mármint a költségvetéssel kapcsolatos kérdésekben, és korlátozza a tekintetben is, hogy hol képviselheti ezt az álláspontot. Ez a mostani megfogalmazás vagy szándékkal, vagy szándék nélkül - de nincs okom feltételezni, hogy szándék nélküli lenne a megfogalmazás, azt gondolom, hogy sokkal inká bb szándékosan van így megfogalmazva - azt tartalmazza, hogy csak és kizárólag a Költségvetési Tanács ülésein képviselhet ilyen álláspontot a jegybank elnöke, azaz kizárja azt a lehetőségét a továbbiakban a törvény elfogadását követően, hogy a jegybankelnö k a parlament illetékes bizottságának ülésén álláspontját ismertesse, a vitában részt vegyen, az esetlegesen megfogalmazódó kételyek vagy fenntartások megválaszolásában vagy eloszlatásában a saját érvelésével részt vehessen. Ez azt jelenti, hogy egy olyan szereplővé degradálja a jegybankelnököt, aki egy zárt teremben elmondhatja a monetáris tanácsban kialakult álláspontot, azonban saját álláspontot, saját véleményt a nyilvánosság előtt ebben a kérdésben nem képviselhetne. Ez mindenképpen csorbítja a jegyban kelnök függetlenségét, és mindenképpen csorbítja a bank függetlenségét is, hozzá kell tennem. Éppen ezért ez a gondolkodás, ez az irány, ez a módosítási irány semmiként nem fogadható el számunkra. A jövedelmi viszonyokat illetően, kényes kérdésről lévén sz ó, de eléggé furcsa helyzet alakult ki. A példák elhangzottak arra vonatkozóan, hogy Romániában és máshol hogyan csökkentek jövedelmek. Az én ismereteim szerint a Romániában bekövetkezett jövedelemcsökkenés megbeszélve történt a jegybanki vezetéssel. Isăre scu elnök úr ebben a helyzetben, ami Romániában akkor volt, elfogadta és kezdeményezője volt ennek a fajta jövedelemcsökkentésnek. Itt, Magyarországon nem ez történt, hanem Magyarországon ki lett mondva valami, hogy ennek így kell lennie. (13.50) Csak emlé keztetem a jelenlévőket, hogy a jegybank vezetőinek jövedelmére vonatkozó szabályt annak idején Járai Zsigmond saját maga írta pénzügyminiszterként abba a jegybanktörvénybe, amelyet ő mint majdani jegybanki elnök pénzügyminiszterként terjesztett az Országg yűlés elé, és az ő minisztersége alatt fogadott el az Országgyűlés, majd pedig jegybankelnökként immáron a törvény hatályánál fogva állapította meg saját maga jövedelmét. Ezt követően nem nyúlt senki a jövedelem meghatározásához, a Járai Zsigmond által meg fogalmazott és elfogadott jövedelemmegállapítás volt érvényes a jegybank vezetőire, illetve a jegybankon kialakult jövedelemmegosztásra is. Majd a Fideszkormány időszakában volt egy kezdeményezés arra nézve, hogy - nem konzultálva a jegybankkal, és ilyen értelemben sértve a jegybank függetlenséget - csökkenjenek a vezetők jövedelmei. Itt a következő kezdeményezés most arról szól, hogy ne csak a jegybank választott vezetőinek a jövedelme csökkenjen, hanem csökkenjen a jegybanknál dolgozók jövedelme is, ha a z véletlenül magasabb volt, mint a jegybank vezetőinek jövedelmének valamennyi százaléka. Természetesen az Európai Központi Bank ezt szóvá tette véleményében, és ezt alkalmatlannak ítéli arra a célra, hogy ilyen módon beavatkozzon a kormányzat, a kormánytö bbség a jegybank jövedelmeinek a befolyásolására. Meggyőződésem szerint a választott módszer teljesen helytelen, már csak azért is, mert ráadásul még nem is következetesek a jogszabály alkotói, hiszen a jegybank vezetőinél, a jegybank alkalmazottainál egy viszonyszámot vesznek figyelembe a 2 millió forintos jövedelmi korlát figyelembevételével, ugyanakkor pedig ugyanebben a törvényjavaslatban az immáron számukra úgy látszik fontosabb Járai Zsigmond - mint felügyelőbizottsági elnök esetében -
