Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - Az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VAS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VAS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
805 következhessen be, vagy ha már bekövetkezett ez a sérelem, úgy e közösségi sérelem orvoslást nyerjen. Mások szorult helyzetének kihasználása, kü lönösen, ha e magatartás bűncselekményt is megvalósít, vélhetően elegendő okul szolgálhat az ügyész perindítási jogosságára. Ennek ellenére szükségesnek látszik, hogy a semmis szerződések meghatározott körében a szóban forgó ügyészi jogosítvány gyakorlása ne csupán az egyébként is nehezen körülhatárolható közérdek fogalmának értelmezésén múljon, illetve a közérdek fennállásának bírói mérlegelésén alapuljon, hanem azt maga a jogszabály tegye lehetővé kifejezett rendelkezéssel. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A törvényjavaslat legfontosabb, leglényegesebb elemeinek kiemelésével és rövid bemutatásával az volt a szándékom, hogy meggyőzzem önöket, miszerint a javaslat helyes célokat szolgál, a kidolgozott megoldások alkalmasak a kívánt cél elérésére, és az időszerűséget javítva hatékonyabbá teszik mind a büntető anyagi, mind pedig az eljárásjogi fellépést. Hogy ez valóban így legyen, az mindannyiunknak közös érdeke, ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. K öszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerinti 55 perces időkeretben . Elsőnek megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. VAS IMRE , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Az alkotm ányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság... (A mikrofon rosszul működik.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Képviselő úr, egy picit igazítsa már meg a mikrofonját! (A képviselőnek egy hordozható mikrofont hoznak.) Köszönöm szépen. Parancsoljon, képviselő úr, é s kérem az időt visszaállítani! DR. VAS IMRE , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm szépen. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2011. szeptember 26. napján megtartott ülésén megtárgyalta az uzsorával összefü ggő egyes törvények módosításáról szóló T/4128. számú törvényjavaslatot, és azt 22 igen szavazattal, 1 részt nem vétel mellett általános vitára alkalmasnak mondta ki. (13.40) A javaslat szerint az uzsorabűncselekmény jelenlegi tényállási elemei közül az ü zletszerűség nem lenne az alaptényállás eleme, így már egy uzsoraszerződést kötő személy is büntethető lenne. Az üzletszerűség minősítő körülménnyé válna, így az üzletszerűség esetén az elkövető súlyosabb büntetésre számíthatna. A bizottsági ülésen hosszú vita volt a javaslatról, azonban ezek döntő része nem a javaslat érdemi részére vonatkozott. Ezt mutatja a szavazás végeredménye is, mármint az, hogy nem volt ellenszavazat vagy tartózkodás. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy az uzsorabűncselekmény beve zetése 2008ban történt és 2009ben lépett hatályba, az egyik leghányatottabb sorsú tényállás az uzsora tényállása. Ez valamikor a hatvanashetvenes években szerepelt a büntető törvénykönyvben, aztán a rendszerváltáskor az akkori jogalkotó kivette belőle, mondván, hogy majd a piaci viszonyok rendezik ezt a kérdést. Aztán ahogy szigorodtak a gazdasági feltételek, hirtelen ismét megjelent, és jelenleg is tartalmazza a büntető törvénykönyv. Szakács Imre képviselőtársam elmondta, hogy a Gyurcsánykormány gazdas ágpolitikája vezetett oda, hogy az uzsorázás így működjön. Arról nem beszélve, hogy mondjuk, az MSZP kormányzása idején szinte minden magyarországi tvcsatorna hirdetésében látható volt az egyik gyorskölcsönt
