Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - Az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
804 A nemzeti együttműködés kormányának feladata, hogy a kiszolgáltatott embereket megvédje, és a j og teljes szigorával lesújtson a másokat kizsákmányoló bűnözőkre. Az uzsoratevékenység a társadalom legszegényebb rétegeit, a leginkább rászorulókat érinti, azokat, akik olyan nehéz anyagi helyzetben élnek, hogy szinte bármilyen feltételt elfogadnak azért, hogy a pénzügyi intézmények által nyújtott kölcsönnél gyorsabban és könnyebben jussanak pénzhez. Ezt a rossz anyagi helyzetet használják ki az elkövetők, az uzsorások. A gazdasági recesszió tovább erősítette ezeket a folyamatokat, egyre inkább elterjedtek ezek a magatartások, egyre nagyobb számú sértetti kört érintve. Mindezekre tekintettel döntött úgy az Országgyűlés, hogy 2009. március 1jei hatállyal új bűncselekményként határozza meg az uzsorakölcsönnel visszaélést. Ennek eredményeké nt az Országgyűlés az egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló 2008. évi CXV. törvénnyel uzsorabűncselekmény címmel új tényállást iktatott be a büntető törvénykönyvbe. A kormánynak elsőrendű feladata, hog y olyan jogszabályi változásokat javasoljon, amelyek igazodnak a megváltozott társadalmi és gazdasági jelenségekhez, illetve igényekhez, biztosítva ezzel a büntető anyagi jog mindenkori időszerűségét és helytállóságát. A szakmai szempontokon túl a társadal omnak is jogos igénye, hogy az elkövetők felelősségre vonása mielőbb megtörténjen. Az önök előtt lévő törvényjavaslat a büntető anyagi jog időszerűségének javítására irányuló társadalmi igénnyel összhangban módosítja egyrészt a büntető törvénykönyvet, másr észt pedig a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendeletet. A társadalmi, gazdasági és jogalkalmazási tapasztalatok alapján a büntető anyagi jog időszerűségének javítása, illetve racionalizálása céljá ból a törvényjavaslat a következő főbb módosításokat tartalmazza. A büntető törvénykönyv hatályos uzsoratényállásának, a Btk. 330/A. §ának módosítása révén a büntetőjogi fellépés szigorúbb és következesebb és az új elkövetési magatartásokhoz rugalmasan al kalmazkodó lesz. Az uzsorázás újabb formái ugyanis olyan jelleget öltöttek magukra megjelenésükben, és embertelenségük, kizsákmányoló jellegük miatt olyan súlyos veszélyt jelentenek a társadalomra, hogy uzsorabűncselekménykénti minősítésüket függetleníten i kellett attól, hogy a cselekményt üzletszerűen követike el vagy sem. A módosítással jelentős szigorítás lép hatályba, hiszen a módosítás eredményeként az új alaptényállást olyan esetben is meg lehet állapítani, amikor az üzletszerűség még nem történt me g, ami egyébként a hatályos szabályozás alapján nem is büntetendő. Az új szabályozás természetesen nem hagyhatja büntetőjogi értékelés nélkül az üzletszerűséget, ami bizonyítása esetén, hasonlóan a bűnszövetségben történő elkövetéshez, magasabb büntetési t étellel fenyegetve a bűncselekmény minősített eseteként kerül a tényállásba. Az uzsorabűncselekmény esetén az együttműködő elkövető büntetésének korlátlan enyhítésével a kormány szándéka a felderítés hatékonyságának növelése azáltal, hogy az elkövető érde keltté válik a hatóság tudomására még nem jutott bűncselekmény bejelentésére és a bűncselekmény hatóság általi felderítésének elősegítésében. Ez utóbbi jogintézményt a Btk. más esetekben is alkalmazza, például a 2012. január 1jével hatályba lépő költségve tési csalásnál a Btk. 310. §ában. Ennek beiktatásával, mivel a jogintézmény alkalmazásának alapfeltétele, hogy a hatóságnak még ne legyen tudomása a cselekményről, és a tanúvédelmi eszközök következetesebb alkalmazásával sikeresen vehető fel a küzdelem az uzsoráscselekményeket jellemző magas látenciával szemben. A polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet módosításával az előterjesztés megjeleníti az uzsorásszerződést az ügyész közérdekű keresetindí tási jogának önálló eseteként. A bírósági gyakorlat az ügyészi perindítás érdemi anyagi jogi feltételének tekinti a közérdek sérelmének orvoslását, vagyis azt, hogy az ügyész a perindítással ne csupán valamely fél érvénytelen szerződés okozta érdeksérelmén ek kiküszöbölését, hanem azt próbálja elérni, hogy a társadalom egészének vagy valamely közösségének sérelme ne
