Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2010. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 2010. évi ... - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
784 mérlegfőösszeghez képest legmagasabb a bankszektor jövedelmezősége, többszöröse a nyugateurópainak. Miért is volt mindez? Azérte, mert itt a menedzsereik ezeknek az óriási vállalat oknak, ezeknek a külföldi cégeknek tehetségesebbek voltak, vagy azért, mert nem volt likvid a piac, nem működött rendesen a verseny, és épp ezért, mert az állam asszisztált ehhez, extraprofitot lehetett Magyarországon elérni? Meggyőződésünk szerint ez a he lyzet, ezt több ízben már itt az Országgyűlésben is bebizonyítottuk. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az energetikában, amely szintén oligopol gazdasági környezetet jelent, megvalósuljon az, hogy az árképzés alapja nem egy miniszteri önkényre bízott árké plet, hanem az indokolt működési és tőkeköltségeket a nemzetközi összehasonlító adatok felhasználásával, azokat figyelembe vevő módon kerüljön kialakításra. Ez azért fontos, mert Magyarországon olyan költségeket is érvényesíthetnek a cégek a saját árszabás ukban, amelyet egyébként NyugatEurópában meg sem próbálnak. Ez biztosítja a nagy energetikai befektetők részére azt, hogy Magyarországot pénzszivattyúként alkalmazzák, innen jelentős összeget vigyenek ki, és aztán ez az összeg természetesen az anyaországb a, valahová NyugatEurópába vagy az Egyesült Államokba gyakorlatilag adómentesen távozhat. Ez tehát egy olyan kérdés, amire különösen figyelni kel. Amit érdekesnek találtunk, és azt gondolom, ez versenyjogi szempontból is különösen érdekes szituáció, hogy a kormány lépett a hatósági árak piacán. Mi több alkalommal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium minisztereit, államtitkárait interpelláltuk a parlamentben, és felvetettük azt, hogy mire jó a hatósági ár, mit ért el vele a kormány, milyen hatása van ennek a piacra. (12.00) Jelenleg ugyanis, ha megnézzük szintén az Európai Unió statisztikai hivatalának az adatait, azt láthatjuk, hogy a hatósági árakkal azt a jelentős extraprofitot, amire ezek az elsősorban energetikai vállalatok szert tettek a magyar piacon, b ebetonozták a rendszerbe. A hatósági ár eredeti rendeltetésével ellentétben Magyarországon nem vezetett piaci versenyhez, nem vezetett ahhoz, hogy árrugalmasság lefelé legyen, fölfelé nem; fölfelé és lefelé egyaránt árrugalmatlan rendszert sikerült a rossz szisztéma következtében kialakítani. Akkor, amikor az elemzések alapján a nemzetközi földgázpiacon csökkent a földgáz beszerzési ára, látható módon Magyarországon semmi nem történt, hiszen ez a bizonyos árrugalmatlanság helyben fixálta a földgázárakat. Ab ban a pillanatban, amikor egyébként piaci alapon lehetett volna olcsóbbá tenni a gázt, nem történt semmi, és a magyar lakosságot, a magyar vállalkozásokat, a közszektort - mindenkit, aki energiát használt fel - jelentős veszteség érte. Ez a szabályozási kö rnyezet hiánya. Félreértés ne essék, ezt nem a Versenyhivatalon kérjük számon, ezt az Országgyűlésnek kellett volna megoldani, és akkor számon kérhető lenne a Versenyhivatalon, hogy mit tett annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzék. Amire azonban ut alni szeretnék: elnök úr is említette a beszámolójában, hogy a Versenyhivatal együttműködik a társhatóságokkal. Ezen a szinten természetesen elsősorban az Energia Hivatal az, amivel össze kellene hangolnia a cselekvését. Én azt javaslom, újólag, hogy ezeke t a bizonyos nemzetközi adatokat használják fel az ármegállapításnál, és a hivatal éljen azzal a jogával, hogy a jogalkotó, az Országgyűlés felé olyan szakmai javaslatot dolgoz ki, amely az árszabást áttekinthetővé teszi, és biztosítja a magyar gazdaság sz ámára azt, hogy a befektetők számára vonzó környezetet tudjon kínálni. A jelenlegi környezet ugyanis cseppet sem vonzó, hiszen a kormány pillanatnyi szeszélyei, pillanatnyi lobbiérdekei alapján folyamatosan befolyásolja, változtatja a feltételeket. Fontosn ak tartottam azt elmondani, hogy érdemes lenne a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mintájára bevezetni a Gazdasági Versenyhivatalnál is a kockázatelemzés, a kockázatkezelés új gyakorlatát. Ez elsősorban azt jelenti, hogy amire az államnak közvetlen ráhatása van, ez a bizonyos 1600 milliárd forintos éves közbeszerzési piac, amivel az állam a magyar gazdaság legnagyobb megrendelője. Ebben a közbeszerzési kosárban jelentős részben vannak olyan termékek, amelyeknek a beszereztetése jól tipizálható, egyértelmű sarokszá mokkal, gyakorlatilag egységárakkal
