Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2010. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 2010. évi ... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
771 beiktatott 20/A. §, amely előírta, hogy amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárásban az ajánlattevők versenykorlátozó megállapodását észleli vagy alapos okkal feltételezi, köteles jelezni a GVH fel é. A beszámoló nem ad erről pontos adatot, hogy történte ilyen bejelentés, és ha történt, hány esetben történt, azonban, hogy ilyen jelentés talán nem érkezett, azt sejteti a beszámoló 39. pontja, amely felsorolja a kezdeményezőket, illetve csoportosítja a beadványok forrásait, és ezek között nem szerepel a közbeszerzési ajánlattevők bejelentése vagy a magánszemélyek bejelentése a közbeszerzési törvényben meghatározott kérdéskörben. (11.00) Felveti ezt a kérdést - és érdemes lenne ezen elgondolkozni a jogs zabályalkotóknak is , hogy mennyiben hatályosul ez a jogszabályi rendelkezés, és ha nem hatályosul, annak mi az oka. E tekintetben nem ártana, ha maga a Versenyhivatal is egy elemzést folytatna le. Szembetűnő - és erre hivatkozik is a beszámoló , hogy cs ökkent a GVH által elbírált panaszok, bejelentések száma. Ennek egyik okaként jelölte meg, hogy a hivatal ügyfélszolgálata mintegy szűrő szerepel, és az indokolatlan vagy nem oda tartozó, nem a hatáskörébe tartozó ügyeket már az üggyé válás előtt megszűrve tájékoztatást ad a beadvány benyújtójának, hogy hol talál jogorvoslatot. Ezzel összességében egyet lehet érteni, mert ez növeli a hatékonyságot, és azzal foglalkozik a hivatal maga, ami éppen a hatáskörébe tartozik, de ezt a szűrőt nagyon óvatosan kell al kalmazni, ez nem jelentheti az ügyek elkallódását, a jogorvoslati lehetőségek korlátozását. Rátérve a három fő területre - sérülékeny fogyasztók, kartellezés, valamint a magyar termékekkel kapcsolatos gondokra , fontosnak tartom megállapítani azt, hogy na gyon hatékonyan érvényesítette a sérülékeny fogyasztók érdekeit a Gazdasági Versenyhivatal, több fontos területről számol be, ahol konkrét ügyekben találták meg azokat a problémákat, amelyekkel szemben nekik fel kellett lépni. Ebből a legfontosabb az úgyne vezett fogyasztói csoportok címén működő csaláshálózat - más szavakat nem tudok használni , szándékos elhallgatások, szándékos félrevezetések útján többen anyagi előnyhöz jutottak, illetőleg a nem kellő tájékoztatás eredményeképpen többen megkárosodtak, a nélkül, hogy egyébként ez a szándékaik között lett volna. Ennek a lényege az volt, hogy a jellemzően hitelképtelen és pénzügyekben járatlan fogyasztókat azzal tévesztették meg, hogy hitelnyújtásként ajánlották a szolgáltatásaikat, miközben a fogyasztó nem értesült az őt terhelő költségekről. Nagyon találó volt az a vizsgálati terület, amely több esetben megtörtént az úgynevezett telefonos játékoknál, betelefonálós műsoroknál. Úgy látom, hogy ez a terület is a sérülékeny fogyasztók jelentős részét érintette, a gazdasági helyzet, az elszegényedés és kilátástalanság miatt több embert terelt be ebbe a rendszerbe. Úgy kell mondanom, hogy ez a sérülékeny fogyasztókat sújtó vadászterületévé vált az ilyen intézményeknek. Nagyon fontos és nagyon helyes, hogy a Gazdas ági Versenyhivatal ez ellen kellő szigorral és hatékonysággal lépett fel. A kartellekkel szembeni fellépést már többen megemlítették előttem, hogy ennek a legnagyobb eredménye volt az úgynevezett vasúti kartell felszámolása, illetőleg tettenérése, valamint a malomkartell felszámolása is, illetve a bírságok kiszabása. Úgy érzem ettől függetlenül, hogy itt kell egyfajta hatékonysági változtatást is tenni. Pont a kartellezés az, ami miatt a Versenyhivatal olyan jogokat kapott a tényfeltárásban a vizsgálat sorá n, amely jelentősen biztosítja és jelentősen szolgálja a kartellek felszámolását, illetőleg tettenérését. Ezzel szemben jelzésértékű a beszámolónak az a része, hogy a kartellezők módszerei kifinomultabbak, de egyre nehezebben lehet őket tetten érni, illetv e bebizonyítani a kartell tényét, sok esetben véletlenek segítik a versenyhivatali eljárókat az ilyen kartellek megállapításánál, egyegy elhagyott határidőnapló, egy kitépett lap, amely mögött ott van a pontos dátum, hogy kivel, mikor és hol tárgyaltak. D e ettől függetlenül én megfontolnám mint jogalkotó, hogy a kifinomultabb módszerekkel szemben milyen egyéb ellenlépéseket tud tenni a jogalkotó azért, hogy ezekkel a kifinomultabb módszerekkel bíró kartelleket is minél nagyobb számban sikerüljön úgymond el kapni.
