Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2010. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 2010. évi ... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. JUHÁSZ MIKLÓS, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a napirendi pont előadója:
758 azáltal, hogy felosztják a piacot a kartellező vállalatok, egyeztetik áraikat, rendkívül komoly nemzetgazdasági károkat okoznak. A sérülékeny fogyasztókról néhány szóban, kik is ők valójában. Ilyennek tekintjük azokat a személyeket, ak ik életkoruknál, egészségi állapotuknál, szociális, anyagi helyzetüknél fogva különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Aki beteg, és azt látja, hogy egy adott termék gyógyulást hozhat, könnyen megvásárolja azt, hiszen ki az, aki nem szeretne meggyógyul ni. És ez nemcsak azért káros és veszélyes, mert esetleg haszontalan árut és szolgáltatást veszünk, hanem azért is, mert esetleg bízik a gyógyhatásban, és mellőzi más eljárás alkalmazását, a hagyományos konzervatív kezelést. Ugyanez a helyzet a rossz anyag i helyzetben lévő fogyasztókkal is. Azok a személyek, azok a hirdetések - és itt most a fogyasztói csoportokra gondolok példaként , amelyek akként hirdetik magukat, hogy akár BARlistás adósok is hitelhez juthatnak a közreműködésükkel, a történet végén mé g nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen miután beléptek a fogyasztói csoportba, s nem azt kapják, amire számítottak, utóbb értik meg, hogy hosszú távra kötelezték el magukat. Úgy gondolom, hogy mindkét terület, a kartellek elleni küzdelem és a sérülékeny fog yasztók védelme prioritásként történő meghatározása indokolt, és ez a jövőben is kiemelt szempontként fog szerepelni a hivatal célkitűzései között. Kétségtelen, hogy a nagy összegű bírságok kiszabására elsősorban a kartellező vállalatokkal szemben kerül so r. Egy nagy kartellügy, egy nagy összegű bírság jelentős médiaesemény is egyben. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a fogyasztók védelme, az őket érintő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat elleni küzdelem kevésbé lenne fontos a klasszikus antitrösztüg yeknél. Míg a kartellezés hátrányos hatásai áttételesen jelennek meg, az úgynevezett - idézőjelben - kisebb súlyú fogyasztós ügyek közvetlenül hatnak mindenkire, közvetlenül hatnak az emberekre, ezek káros következményeit közvetlenül érzékelik. E rövid bev ezető után engedjék meg, hogy néhány számszerű adatot mutassak be a hivatal jogalkalmazási tevékenységét illetően. Az elmúlt évben 132 versenyfelügyeleti eljárást zártunk le, ebből 94 érdemi határozatot hozott a Versenytanács és 38 megszüntetésre került so r. Ezek részben vizsgálói, részben pedig versenytanácsi szakaszban történtek. A megszüntetéssel zárult ügyek közül 9 kötelezettségvállalás volt, ami azt jelenti, hogy az eljárás alá vont, a hivatal beavatkozását elkerülendő vállalja, hogy eleget tesz a ver senyjogi elvárásoknak, például visszatéríti vagy megtéríti a fogyasztóknak okozott kárt, magatartását összhangba hozza versenyjogi előírásokkal. Ezekben az ügyekben a hivatal utóvizsgálat keretében ellenőrzi, hogy az eljárás alá vont teljesítettee a válla lását. Formailag ezekben az ügyekben tehát megszüntetést látunk és megszüntetést mutat a statisztika, tartalmukat, lényegüket tekintve azonban véleményem szerint ezek ugyanolyan ügyzárásnak minősülnek, mint az összes többi érdemi döntés. Közel 10,5 milliár d forint összegű bírságot rótt ki a jogsértő piaci szereplőkre az elmúlt évben a hivatal. Ennek több mint 90 százalékát két kartellügyben, az úgynevezett vasúti kartell- és a malomkartellügyben szabta ki. A lezárt ügyek többsége - a korábbi évekhez hasonló an - a fogyasztóvédelem területét érintette, ez közel 50 százalékát teszi ki, míg a fennmaradó ügyek kétharmada fúziós ügy volt, emellett 13 kartellügyet és 13 erőfölényes ügyet zárt a hivatal. A 13 kartellügyből 6ban került sor beavatkozásra. A továbbiak ban néhány tipikus és jellemző ügycsoportról szólok röviden. Hasonlóan a korábbi évekhez, 2010ben is figyelemmel kísértük a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos területet. Három bank ellen indult eljárás, ezek során a bankok arra vállaltak kö telezettséget, hogy az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos gyakorlatukat megváltoztatják, magatartásukat összhangba hozzák a versenyjogi szabályokkal. Ezekben az esetekben tehát, ahogy az előbb említettem már, kötelezettségvállalásról volt szó. Két hasonló témájú, korábbi években hozott ügyben folytatott utóvizsgálatot a hivatal, ezek során megállapította, hogy az eljárás alá vont pénzintézetek kötelezettségvállalásuknak eleget tettek.
