Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 14 (154. szám) - A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GRUBER ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
7556 irányuló szabályai. Ez természetesen nem mechanikusan, szóról szóra mindent átvéve történik, hanem a közigazgatás speciális igényeinek, speciális feladatainak figyelembevételével. Megszűnik a polgári törvénykönyv háttérjogszabály funkciója is, s a javaslat világosan kijelöli a közszolgálatban szabályosnak nem tekinthető más foglalkoztatási formák, mint például a munkaszerződés alkalmazásának a kereteit is. Ennek megfelelően a törvényjavaslat fő szabályként mondja ki, hogy a köziga zgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására kizárólag kormányzati szolgálati, illetőleg közszolgálati jogviszony létesíthető. Nos, ezek a változások mind az egységesí tés irányába hatnak, és egyúttal azt is nyomatékkal kifejezik, hogy a kinevezéssel mint közjogi aktussal létrejövő kormányzati szolgálati, illetőleg közszolgálati jogviszony alapvetően különbözik a felek közötti megállapodásra épülő jogviszonyoktól, amelyn ek keretében a tisztviselő nem egy egyszerű munkát végez, hanem a jogszabályok által meghatározott, kötött feltételek mellett, a köz érdekében és a köz javára szolgálatot teljesít. Ez talán a leginkább elhatárolható, és talán a népességünk nagy részében kö nnyen megemészthető különbség is. Azt hiszem, hogy ennek a kihangsúlyozása a jövőben a nagyobb megbecsülés irányába is fog hatni. Ezek tehát egyrészt a megbecsülés, a stabil életpálya mellett az egységesítés irányába is hatnak, és egyúttal azt is kifejezik , hogy ez az új szabályozás ez mellett egyfajta indokolt differenciálás szempontjait is figyelembe veszi oly módon, hogy a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat tekinti elsődlegesnek, és ezekhez képest határozza meg külön fejezetben a helyi önkormány zatoknál és az egyéb autonóm szervezeteknél foglalkoztatott köztisztviselőkre alkalmazandó eltérő szabályokat. A törvényjavaslat a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek kormányzati szol gálati jogviszonyára, továbbá az autonóm szervezeteknél, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalánál, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársá gán, illetőleg a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők közszolgálati jogviszonyára terjed ki. Közszolgálati tisztviselők egyrészt a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók, másrészt a közszolgálati jogviszonyban álló szakma i vezetők, kormánytisztviselők és a kormányzati ügykezelők, közszolgálati jogviszonyban pedig a köztisztviselők és közszolgálati ügykezelők állnak. Ez az elhatárolás, csoportosítás is a tisztánlátást szolgálja. A rendőrségnél, a büntetésvégrehajtásnál és a katasztrófavédelem szerveinél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre szintén e törvény szabályait kell alkalmazni. Emellett a szakmai állami vezetők, így a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a jegyző jogállása is az új törvényben kerül szabályozásra. A törvényjavaslat külön része tartalmazza a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók jogállására vonatkozó eltérő szabályokat is. A személyzeti igazgatás esetében közszolgálati rendszerünk belső egyensúlya részben a stratégiai gondolkodás, valamint a karrierértékek következetes érvényesítésének hiánya miatt bomlott meg. Erre tekintettel ez a törvényjavaslat külön rendelkezik a közszolgálati személyzeti igazgatással kapcsolatos feladatokról, a közigazgatási személyzeti politika i rányainak és elveinek meghatározásáról, a személyzeti politikai döntések meghozatalához szükséges statisztikai adatok rendszerezett gyűjtéséről, valamint felhasználásáról is, a továbbképzési rendszer irányításáról, továbbá a közszolgálati jogszabályok végr ehajtásának ellenőrzéséről. Azt hiszem, kimondhatjuk, hogy meggyőződésünk lehet, hogy ezek a változások egy érdemi rendszerirányítás kialakításához fognak vezetni. Átalakul, és államtitkár úr jelezte is, a személyzeti igazgatás mellett az érdekegyeztetés r endszere is. Ennek leglényegesebb elemeként a törvényjavaslat a magyar kormánytisztviselői kar
