Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
755 az elméleti tudást, hanem a gyakorlatot, magát a munkát is meg kell tudnia tanítani. Nálunk Tatán, egy mezőgazdasági szakközépiskolában például az elsőmásodik osztályban ha rögtön nem kezdhetik meg azt a gyakorla tot, azt a munkát, amit utána majd elméletben is elsajátítanak, megtanulnak, később, a nagyobb kamaszkorban lényegesen nehezebb már ezt a munkát is megszerettetni a tanulókkal. Van, amit nem lehet elég korán kezdeni, és ilyen a munka is, a tevékenység, az alkotás megszerettetése. Nagyon fontosnak, tartom, hogy a most formálódó szakképzési törvényünk ebben a szellemben készüljön. Munkaalapú oktatásra van szüksége a gyermekeinknek. Meg kell tanulniuk dolgozni is, és nem csak elméletben. Sokszor hangoztatott g ondolat, hogy a gyerekek munkahelye az iskola, nekik a tanulás a munkájuk. Valóban így is van ez. Tisztelet és elismerés minden pedagógusnak, aki ebben a szellemben jó értelemben dolgoztatja is kisdiákjait, vagyis feladatul adja és be is vasalja az alkotás t, a teremtést, és ezzel felfedezteti és megszeretteti gyermekeinkkel, hogy nem a rombolás, hanem valaminek a létrehozása ad igazán nagy erőt az embernek. A munkaalapú gazdaság, a munkaalapú oktatás nem tud megerősödni, csak ha szövetséges lesz ebben minde n magyar család. A kormány és a parlament igyekszik mindent megtenni, hogy mindenkinek legyen lehetősége értelmes alkotómunkára. Nemcsak az új befektetőktől reméljük a több munkahelyet, hanem elsősorban a már működő magyar kis és közepes gazdasági szereplő ktől is. De mindannyian tudjuk, hogy a munka iránti szeretetet, ugyanúgy, ahogyan a másik ember iránti szeretetet is, csak otthonról hozhatjuk. Otthon, a családban dől el, milyen feladat, tevékenység érdekel bennünket. Otthon, a családban dől el, mennyiben lesz számunkra érték a szorgalom. Otthon, a családban dől el, akarunke részesei lenni a teremtésnek, vagy csak élvezői. Társadalomkutatók szerint a magyar családok, elsősorban a hívő és a nagycsaládban élők úgynevezett megbirkózási képessége sokkal erőse bb. A családok megerősítése - megint hangsúlyozom, hogy ezt nem csak anyagi értelemben értem - az erős társadalom építésének az alapja. Ezért is kell mindent megtennünk a jövőben is a családok biztonságáért, elsősorban munkalehetőséggel, az ehhez kapcsolód ó egykulcsos adóval, a gyermeknevelés elismerésével, az oktatás színvonalának emelésével, a munkára neveléssel. Orbán Viktor miniszterelnök úr előbb idézett gondolatait úgy folytatta, hogy “jóléti állam és jóléti társadalom helyett munkaalapú társadalomra és gazdaságra van szükség”. Én szeretném hozzátenni - s gondolom, így értjük mindannyian , hogy szeretetalapú és szorgalomra nevelő, munkaalapú családokra is nagynagy szükség van. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Czomba Sándor államtitkár úr fog válaszolni az elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, ahogy ön is említette, kulcskérdés Magyarországon a foglalkoztatás, és kulcskérdés, hogy minél kevesebb ember legyen munkanélküli. Ebben kell nekünk érdemben eredményt elérni. Az elmúlt években, évtizedekben gyakorlatilag 3 millió 700 ezer és 4 millió között mozgott a foglalkoztatotti létszám, és ebből nem tudtunk kitörni. Tízmillióan vagyunk, remélhetőleg, bár tartok tőle, mire a KSH végez, ez a szám sem lesz igaz. A hasonló nagyságrendű Csehországban 5,5 mi llió ember dolgozik. Tehát nem irreális az, amit célul tűzünk ki magunk elé. Ráadásul, ha ebben nem vagyunk képesek előrelépni, akkor minden problémát, ami az oktatásban, az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben és bármiben előttünk tornyosult és tornyosul, képtelenek leszünk kezelni. Ezért kulcskérdés a foglalkoztatás. Ráadásul nemcsak az a baj, hogy óriási a munkanélküliségi és alacsony a foglalkoztatási ráta, hanem az is, hogy nagyok a szerkezetbeli különbségek. Az 55 éven felülieket, a pályakezdő
