Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (dr. Latorcai János):
756 munkané lkülieket, az alacsony iskolai végzettségűeket vagy a területi különbségeket tekintve az országon belül négyötszörös különbségek vannak egy keleti és egy nyugati régió között. Ezt semmiképpen nem szabad fenntartani. Olyan foglalkoztatáspolitikát kell a ma gyar kormánynak véghezvinnie, amely ezeket a különbségeket csökkenti és érdemi foglalkoztatásbővülést jelent. Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is említette, a rossz foglalkoztatási helyzet egyik okát az oktatásban kell keresnünk. A f iatalok nagy számban hagyják el úgy az oktatási rendszert, hogy nem szereznek megfelelő piacképes képesítést. Különösen az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, a képzésből korán lemorzsolódottak foglalkoztatása alacsony, őket nehéz visszavezetni a m unka világába. A munkára nevelés fontos feladata a családnak és az iskolának is. A szakiskolai képzésben a rövidebb képzési idő segítheti a diákokat, hogy ne az elméleti oktatásban gyűjtött iskolai kudarcélményeik számát gyarapítsák, hanem megismerkedhesse nek egy szakma fortélyaival, sikeresnek érezhessék magukat a kétkezi munkában, miközben a sikeres munkához, rugalmas alkalmazkodáshoz szükséges kulcskompetenciákat fejleszti az iskola elsősorban a gyakorlatorientált képzés mellett. Tehát amit ön is említet t, hogy az első két évben gyakorlatilag semmilyen ismeretük nem volt a szakmáról, rengetegen kihullottak a képzésből, 2530 százalék morzsolódik le a szakiskolákban 910. évfolyamon, és esély sincs arra, hogy mondjuk, egy ügyes kezű hegesztő megragadjon a szakmájában. Ezért alakítjuk át úgy a szakiskolai rendszert, hogy rövidítjük az időtartamot, amit a négyöt éves képzés helyett általánosságban három évre szeretnénk szűkíteni, ezt a három évet pedig tartalommal szeretnénk megtölteni, méghozzá úgy, hogy dö ntő többségében azok a vállalkozások, amelyek később szeretnék őt foglalkoztatni, már a tanulóévek alatt megismerhessék. Ez mind a vállalkozóknak, a gazdálkodó szervezeteknek, mind a tanulóknak hasznos lehet. Természetesen a gazdaság részéről is nagyon kom oly elvárás és kihívás ez, hiszen manapság nagyságrendileg mintegy 40 ezer tanulószerződéses jogviszonyú hallgató van. Ezt a létszámot mi a duplájára vagy akár ennél magasabbra is szeretnénk emelni. De kell a fogadókészség a gazdálkodó szervezetek részéről is. A Kereskedelmi és Iparkamara egyértelműen partnerünk ebben a gondolkodásmódban. Azt szeretnénk, hogy ne az OKJs bizonyítványnak, hanem a valós életnek képezzenek, és a papír mögött valós tudás, valós tartalom legyen. (9.50) Ez óriási kihívás, mint ah ogy tönkretenni sem egy év alatt sikerült - idézőjelben mondva - ezt a rendszert, így felépíteni sem lesz egyszerű. Ráadásul, ha a felnőttképzés és szakképzés rendszerét is ideveszem, a felsőoktatást, adott esetben egyetemeket, főiskolákat, mert hasonló pr oblémákkal küzdenek számos esetben a felsőfokú szakképesítések esetében is az egyetemek, főiskolák is, hogy elméleti tudás mellett az a gyakorlati ismeret a mérnökeinkben nem biztos, hogy megvan, amit mi szeretnénk hosszú távon látni, és olyanfajta képzési struktúra van a felsőoktatásban is, amilyet egyébként a gazdaság igényei elvárnának. Tehát ez egy komplex, összetett feladat, azon dolgozik a magyar kormány, hogy olyan piacképes szakmát adjon mindenki kezébe, amivel az életben, a későbbiek során boldogul ni tud, és valóban döntő többségben, amikor befektetőkkel tárgyalunk, az első három kérdésben biztosan benne van az, hogy mi újság a humán erőforrással. Erre a kérdésre szeretnénk pozitív választ adni mindenkinek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kor mánypártok padsoraiban.) Döntés önálló indítvány tárgysorozatbavételéről ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most felkérem Szűcs Lajos jegyző urat, hogy ismertesse a tá rgysorozatbavételt elutasító bizottsági döntéseket.
