Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 27 (114. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MICHL JÓZSEF (KDNP):
754 közöttünk, mert nyilvánvalóan akkor jó egy demokrácia, akkor nagy az emberek azonosulása az adott politikai, parlamentáris rendszerrel, akkor nagy a legitimációja az Országgyűlésnek, ha minél többen tudnak azonosulni. Azért vannak itt fiatalok, orvosok, jogászok, középfokú, szakmunkás végzettségűek, vidékiek, fővárosiak, szemüvegesek, nem szemüvegesek, magasak, alacsonyak, nagyobb és kisebb hajzatúak - ez utóbbit csak viccből mondtam , hogy mindenki megtalá lja azt, hogy azonosulni tud a politikai elittel. És bizonyára a nők számára egyrészt azért is, mert másfajta szerepet visznek, és számukra az anyaság, a család sok esetben sokkal fontosabb és olyan dolgokkal, mint politika, csak másodsorban foglalkoznak, mert mégis nekik a családi szerep az, ami ezt messze kiszorítja, és én is ezt tapasztalom a saját környezetünkben, a fiatal kereszténydemokrata lányoknál, hogy beszélhetek nekik politikáról, de őket jobban érdekli az, hogy mikor lesz családjuk és gyermekük . De ettől függetlenül őket ösztönözni kell, hiszen ha látnak az állampolgáraink, a választóink olyan embereket, olyan családanyákat, nagymamákat a parlamenti patkóban, akiknek a világlátása, a szóhasználata, az életfelfogása vagy az a retorika, amit megje lenítenek, az az érzelemvilág, amit megjelenítenek az övékéhez hasonlít, akkor sokkal jobban fognak a parlamentarizmusban is hinni, sokkal inkább fognak érdeklődni az ország ügyei iránt, és akár a politikai ügyekbe is jobban belefolynak, mert egy olyan sze müvegen keresztül mutatják azt meg nekik a női képviselők, amivel ők a hétköznapi életüket is élik. Ezért fontos szerintem, és erre kell vigyáznia minden pártnak, hogy ne az legyen az elvárás a bekerülő női politikussal, hogy elférfiasodjanak, és a férfiak szókészletét, a férfiak politikai habitusát vegyék át, hanem igenis őrizzék meg a nőiességüket, hiszen ha ugyanazt veszik át, amit a férfiak vittek korábban, ami egyébként vállalatvezetőknél tapasztalható még inkább meg, akkor lehet hogy nem értünk el akk ora sikert, mint elérhettünk volna. (9.40) Ami pedig a vitát illeti, amire képviselő asszony hívta fel a figyelmet: úgy értékelem, hogy abban az albizottságban, ahol folyik a választójogi törvény kimunkálása, ott ezt a vitát le kell folytatni. Minden más a lkalmat is meg kell ragadni, de ott is végig kell nézni a nemzetközi munkákat, hogy a finnek, a svédek, az izlandiak, a hollandok vagy akár a spanyolok hogy jutottak el arra a szintre, hogy magasabb női képviselői kvótát tudnak felmutatni, és mi volt a hib ájuk a máltaiaknak, az ukránoknak vagy másoknak az Európai Unión belül, akiknek még nálunk is alacsonyabb ez a szintjük. Szerintem ebben ötpárti konszenzus van, találjuk ki a jó magyar modellt erre. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Michl József, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából: “Munkaalapú oktatás, munkaalapú gazdaság, munkaalapú család” címmel. Képviselő úr, öné a szó. Parancsoljon! MICHL JÓZSEF (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Naponta szembesülünk azokkal a súlyos adatokkal, hogy hányan nem dolgoznak az országban, milyen alacsony a foglalkoztatottság. Miniszte relnök úr nemrégiben határozottan így fogalmazott: “A munkanélküliség Magyarország egyik fő ellensége, a foglalkoztatottság növelése ezért kulcskérdés.” Munkaalapú gazdaságra van szükségünk ahhoz, hogy az ország is felemelkedjen, és munkaalapú társadalomra van szükség ahhoz, hogy a családok megerősödjenek. Nemcsak gazdasági szempontból, hanem életük rendezettségéhez, erkölcsi megújulásához is munkára van szüksége mindenkinek. Nemcsak pénzkérdés a család élete, hanem sokkal inkább annak a rendezettségéhez és megújulásához elengedhetetlenül szükséges, hogy mindenkinek legyen értelmes munkája, napi feladata. Szörnyű hibát, sőt bűnt követett el a liberális oktatáspolitika, amikor például a szakképzésben, a középiskolában csak a 3. osztálytól engedélyezte a gyako rlati munkát. Ugyanis az iskolának nemcsak
