Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 26 (113. szám) - Az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
695 ez az első számú észrevételem, hogy a törvényalkotási lehetőségekkel tulajdonképpen megint visszaél a kormánytöbbség. Viszont ha a javaslat érdemét nézzük meg, akkor fel kell idézzük azt az álláspontot, amit annak idején elfoglaltunk a vitában, képviselve az ügyvédi kamara álláspontját is, amely szerint a kiemelt jelentőségű ügyek kategóriájának megalkotásakor olyan durva módon sérültek az eljárási garanciák - főleg a védelemhez való jog , amelyet most sem késő korrigálni. Tehát a magunk részéről akkor tudnánk e javaslatot támogatni - ami toldozzafoldozza ezt a kiemelt jelentőségű ügyekkel kapcsolatos jogintézményrendszert , ha például a védő nélküli kihallgatás lehetőségét kivennék a rendszerből, és kivennének minden olyan elemet, ami egyébként a büntetőeljárási garanciá kat minden európai jogállamban biztosítja. Viszont ez nincs így, és néhány elem van a javaslatban, ami mondjuk, támogatható is lehetne, például a sértetti jogok érvényesítésével kapcsolatos javaslatrész az 5. §ban tulajdonképpen elfogadható lehetne, ha ne m az lenne a megoldás, mint ami itt szerepel, hogy csak a kiemelt ügyekben kapnának lehetőséget a sértettek arra, hogy érdemben jobban, mélyebben véleményt tudjanak nyilvánítani a folyamatban lévő büntetőügyben. Én csak akkor tudnék egy ilyen javaslatot tá mogatni - és a frakció is így van ezzel , ha ez általános szabályként az összes büntetőeljárás sértettjére kiterjedne. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Nyilván érthető, hogy a 400 millió forint fölötti ügyekben a károsult állami szerv képviselője valóban ne csak puszta szemlélője legyen sértettként a büntetőeljárásnak, de aki ismeri a magyar büntetőeljárás gyakorlatát, és sértettet képviselt már mondjuk, egy vagyon elleni bűncselekmény ügyében, akkor tudja, hogy rendkívül szűk és rendkívül megalázó feltételek mellett tudja csak a sértett álláspontját kifejteni vagy érdekeit képviselni. Ezért azt kérem az előterjesztőktől, hogy a javaslatnak ezt az egyébként helyeselhető részét terjesszék ki az összes hagyományos b üntetőeljárásra is. (19.30) És hát ugye azt is el kell mondani, amire Bárándy Gergely itt egyébként helyesen utalt, hogy tulajdonképpen ez is egy korrekció, tehát nyilván nem hibátlan senki, csak valóban, ha mondjuk, ilyen súlyú kérdésekben tesz le javasla tot az asztalra az előterjesztő, az egész kiemelt jelentőségű ügyek kategóriáját alkották meg, akkor bizony illett volna figyelni arra, hogy a Pp.be az alkalmazandó rendelkezések között is beemeljék már eleve, és akkor ne kelljen külön emiatt, egy ilyen u taló rendelkezés miatt módosítani a polgári perrendtartást. Azzal egyet lehet érteni egyébként, hogy kötelező legyen a jogi képviselet ezekben a 400 millió forintot meghaladó ügyekben. Ez a kézbesítés szabályait is segíti, tehát valóban az érdemi tárgyalás t gyorsítja. A választottbírósági eljárással kapcsolatban pedig továbbra is fenntartom azt, amit képviseltem az alaptörvény, mármint az alapul szolgáló jogszabály vitájában, mégpedig azt, hogy nem látom indokoltnak azt, hogy a választottbírósági eljárást k izárjuk az állami szervek vagy az állami érdekeltségű gazdasági társaságok jogvitáinak intézésére, hiszen egyébként - ahogy elhangzott - elvileg ez valóban egy elég jó, gyors és hatékony intézmény arra, hogy a jogvitákat orvosolja. Sajnos manapság már el k ell mondani, hogy annyi justizmorddal találkozik az ember a rendes bírói működés során, hogy igazából már majdhogynem tényleg jobb és szerencsésebb választottbíróságra bízni a jogvitákat, tehát ez nemhogy egy előnytelen és az állam számára visszaélésekre o kot adó vagy éppen multilobbiérdekeket szolgáló rendelkezés, hogy választottbíróság eldöntheti állami érdekeltségű szervek jogvitáit, hanem kifejezetten egy előnyös, jó megoldás lenne. Igazából számomra az az érdekes, hogy benne volt egyébként az eredeti t örvényjavaslatban ez a választottbíróságot kizáró rendelkezés, és ez valahogy az utolsó percekben kikerült, tehát kíváncsi lennék az előterjesztők indoklására, hogy ez tulajdonképpen miért történt akkor így, és valójában
