Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 26 (113. szám) - Az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
694 érvrendszer alapján mié rt kell a sértettnek kiemelt megszólalási lehetőséget adni a más büntetőeljárásokban szabályozotthoz képest. Egyetlenegy indokot tartalmaz az önök indokolása ebben a törvényben, azt, hogy a magánfelet megillető jogok erősítése az európai szabályozási irány elvekkel összhangban indokolt. Önök nem szeretnek egyébként Európára hivatkozni, mert hogyha az irányelveket figyelembe vették volna, akkor látnák, hogy teljes mértékben ellentétes az egész javaslat ezekkel az irányelvekkel - mármint az eredeti , de hadd kérdezzem meg, melyek ezek az irányelvek, amelyek alapján az önök által kreált kiemelt jelentőségű ügyekben ezek alapján az irányelvek alapján önök szerint egészen más szabályozást kell alkalmazni a sértetti megszólalásra, mint mondjuk, egyéb büntetőeljárá sokban. Szeretném, ha segítenének ebben nekem, hogy mik ezek az irányelvek, illetve milyen további indokok motiválták önöket arra, hogy ezt így legyen. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönö m. Folytatjuk a kettőperces hozzászólásokat. Megadom a szót Ipkovich György képviselő úrnak, MSZPképviselőcsoport. DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy nagyon rövid reagálásom hadd legyen az előterjesz tő felé. Ő a választottbíróság hátrányául rótta fel azt, ami tulajdonképpen az előnye, és ezért hozták létre a gyors, egyfokú, hatékony és azonnal végrehajtható bírósági eljárást, és úgy gondolom, sok gazdálkodó irigyelné a mai világban, hogyha ilyen eljár ást tudnának lefolytatni. Azt is hozzá kell tennem, hogy ez az eljárás a '90es évek elején került igazán bevezetésre, a rendszerváltozás után, amikor a külföldi befektetők nagyobb bizalommal voltak a választottbíróság iránt, mint a magyar állami bíróság i ránt. Viszont egy sajátossága elmaradt ennek a rendszernek: hát ez szerződésen alapul, drága uraim! Tehát hogyha nem akarjuk magunkat alávetni a választottbíróságnak, akkor nem vetjük alá. Akkor azt kell mondanunk az állami szerveknek a belső hatalmi rends zeren keresztül, hogy tilos, csak külön engedéllyel szabad választottbírósági eljárási kikötést alkalmazni a szerződésben. Miért kell ahhoz jogszabályt hozni? Honnan tudják önök, hogy nem lesz olyan nagybefektető, aki több milliárd eurót vagy dollárt kíván idehozni, és az lesz a feltétele, hogy ezért a pénzért ő egy választottbírósági kikötést szeretne? Szerintem megérné, és akkor majd kapkodunk, hogy nincs erre jogi lehetőségünk. Tehát azt javasolnám, hogy a generális jogszabályi változtatás helyett belső utasításrendszerben szabályozzuk az állami cégek szerződéskötési szabadságát, aztán majd kiszűrjük belőlük az ilyen jellegű anomáliákat, amelyeket a képviselőtársam elmondott. De csak azért, mert egykét rossz döntés született, magát a rendszert megszüntet ni a magam részéről nem tartom helyesnek, és újragondolásra javasolom. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik GaudiNagy Tamás képviselő úr, a Jo bbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. A Jobbikfrakció álláspontját tolmácsolva azt kell előrebocsátanom, hogy magát az eljárást szintén megint kifogásolnunk kell, hogy ma került az alkotmányügyi biz ottság elé ez a javaslat, noha ezt a törvényt, amelyet tulajdonképpen most módosít az előterjesztő - vagy szándéka szerint módosítani szeretne , a 2011. évi LXXXIX. törvényt még a tavaszi ciklusban fogadtuk el. Tehát számomra egyszerűen érthetetlen és elf ogadhatatlan, hogy miért kell egy ilyen javaslatot megint csak érdemi vita nélkül, itt lámlám, ilyen szakmai vitákkal fárasztjuk, untatjuk a képviselőtársainkat e kései órákban, miért nem tudjuk ezt rendes ügymenetben megtenni. Egyébként
