Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 8 (150. szám) - Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
6661 rendszerváltás után a képviselőkn ek nem volt meg az a magánvagyonuk, amely lehetővé tette volna számukra a parlamenti politizálást, és ezért került olyan helyzetbe a magyar parlament, hogy bért, jövedelmet állapított meg a képviselők számára. Tisztelt Szakács Imre képviselőtársam, termész etesen tiszteletben tartva támogató szándékát ezzel a tervezettel kapcsolatban, de azt gondolom, hogy ez a gondolatsor messze vezet, hogyha persze végigviszi. Úgy gondolom, hogy ha arra gondol, hogy a következő időszakban annak kellene döntenie a parlament i képviselőség szempontjából, hogy rendelkezike vagy sem magánvagyonnal egy képviselő, akit megválasztanak és a parlamentben politizál, akkor nagy valószínűséggel azt az örökbecsű mondást képviseli, amely számomra nem becses, hogy az üres zsák nem tud egy enesen állni, magyarul, hogy akinek van magánvagyona, politizáljon, akinek meg nincs, az ne. Én ezt a vélekedést nem osztom, és bizonyára ön sem gondolta ezt teljesen komolyan, amikor belekezdett ennek az ügynek a taglalásába. Mert ha komolyan gondolja ezt a gondolatot, az baj. Az azonban nem baj, ha azt képviseli, hogy egy professzionalizálódó politikában professzionális politikusok professzionális munkáért javadalmazást kell hogy kapjanak. Ezzel a világon semmi probléma nincs, csak ezt nem kell összekever ni azzal a gondolatsorral, amit ön megkezdett. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a Háznak a következő időszakban az előttünk levőnél sokkal fajsúlyosabb, sokkal fontosabb előterjesztéseket kell majd megtárgyalnia. Úgy gondolo m, hogy a Magyar Szocialista Párt a következő időszakban ezeknek, az ország életét jelentősen befolyásoló tervezeteknek a megtárgyalásában részt fog venni, természetesen dolgozni fog azon, hogy költségvetés, gazdasági típusú törvények, szociális törvények, nyugdíjtörvények a lehető legjobb formában készüljenek el, és ehhez adja a munkáját, s nyilvánvalóan helyes kezdeményezésekhez adja a szavazatát is. Ehhez az előttünk lévő előterjesztéshez nem tudja adni szavazatát a Magyar Szocialista Párt, de nem tudja adni azt a közreműködést sem, amely legitimálja azt a törvénytervezetet, amely alkalmatlan időben, újra megismétlem, figyelemelterelési szándékkal, szerintem nem komplex módon, nem teljességgel tárgyalja azt a tervezetet, amelyet egy képviselőtársunk egyén i képviselői indítványként tett a parlament asztalára. Köszönöm szépen a figyelmet, tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársaim, és köszönöm a szót, elnök úr. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Apáti István képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. De közben megérkezett Rubovszky György, aki, tudom, hogy házbizottsági ülésen volt. Akkor öné a szó, ha erre készen áll, és utána következik Apáti képviselő úr. (Dr. Rubovszky György: Elnök úr, kérhetem, hogy cser éljünk?) Elfogadja a cserét, Apáti képviselő úr? (Dr. Apáti István: Igen, de kérem az órát visszaállítani.) Visszaállítjuk az órát, Apáti képviselő úr. Öné a szó. DR. APÁTI ISTVÁN , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt O rszággyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik Magyarországért Mozgalom parlamenti frakciója érdemi álláspontot igyekszik megfogalmazni ennek a törvényjavaslatnak az általános vitájában. Először is azzal kezdeném, hogy milyen jogos elvárásunk lehet nekün k, képviselőknek, és milyen jogos elvárásaik lehetnek a választópolgároknak, az adófizető állampolgároknak ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. Néhány kulcsfogalmat szeretnék megemlíteni: átláthatóság, ellenőrizhetőség és az ország jelenlegi helyzetébe n a legtöbb magyar ember átlagos életszínvonalát tekintve pedig kellő önmérséklet az, amit ebben az ügyben, ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán az Országgyűlésnek tanúsítania kell. Rögtön kezdeném azzal az érdemi észrevétellel, ami, ha úgy tetszik, talán még előnye is lehet ennek a törvényjavaslatnak, hogy a jelenlegi szabályok helyett százszázalékos adózást tesz lehetővé, tehát gyakorlatilag a teljes jövedelem száz százaléka képezi az adóalapot, a teljes jövedelem után
