Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 8 (150. szám) - Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TUKACS ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
6660 és javítani szükséges. Egy ország nem működhet úgy, hogy a választott képviselői és a tisztelt Ház megítélése negatív. Szeretném azonban megerősíteni azt, hogy ez a negatív megítélés nem abból adódik csak és kizárólag, persze a bból is, hogy mennyi a jövedelmünk, hanem abból, hogy hogyan végezzük a munkánkat. Ezért tehát igazságos és helyes lett volna, hogyha egy előterjesztés azt veszi elő, hogy melyek a parlamenti képviselő kötelezettségei, hiszen látni kell, hogy a bizottságok ban végzett munka vagy a tisztelt Házban végzett munka, annak a mennyisége és annak a színvonala legalább annyira oka az alacsony presztízsnek, mint az, hogy átláthatóak vagy sem a fizetések és a javadalmazások. Kétségtelen az is, és nem vitatom, éppen az előterjesztők véleménye alapján, hogy a húsz év alatt jelentősen változott, jelentősen alakult a parlamenti képviselők munkájának a stílusa és a módja. Jelentősen változott és jelentősen alakult. Hiszen 1990ben az akkori viszonyok között ebben a tekintetb en tapasztalatlan képviselői kör kezdte meg a munkáját, nem voltak kialakult és bejáratott módjai a képviselői munkának. Nem lehetett pontosan tudni, hogy milyen körülmények között és hogyan kell végezni az egyéni választókerületi munkát; hogyan kell kapcs olatot tartani a választókkal; hogyan kell képviselői irodát üzemeltetni; hogyan kell ügyeket intézni a választókerületben, az emberek között. És nemkülönben nem volt annak gyakorlata, hogy milyen módon kell szakértőket igénybe venni a bizottsági és egyébk ént plenáris üléseken elénk kerülő előterjesztések megítéléséhez. (9.20) Nem volt annak kialakult módja, hogy hogyan kell szakosodni egyes kérdésekre képviselőknek, nem volt bejáratott módja annak, hogy vajon hogyan kell végeznie a munkáját, és húsz év ala tt ez kialakulni látszik. Hiszen mindannyian látjuk a parlamentben, hogy minden ügyben nem tudunk eleget tenni azoknak a kívánalmaknak, amelyek megjelennek, tehát állandó jelenléttel szakpolitikusi munkát végezni bizottságban vagy bizottságokban, és egyben ellátni folyamatosan és otthon a választókerületi munkát. Nem lehet pontosan megítélni azt, hogy vajon melyik a fontosabb és melyik a súlyosabb, ezért kialakulnak azok a szerepek itt is, amelyek köthetők egyrészt egyes képviselők szempontjából a Házhoz ma gához. Azok a képviselők, akik a bizottságokban vagy a Ház szakpolitikai munkájában szerepet játszanak, és súlyos vagy súlyosabb ügyekben itt vannak a Ház ülésein, ezt tekintik fontosabbnak, és vannak, akik másmás módon mást csinálnak. Ezért az egységes s zemlélet nagy valószínűséggel nem lenne rossz. Nem lenne rossz az az etalon, amely azt mondaná, hogy egy képviselőnek mi a kötelessége. És ha azzal kezdtem mondandómnak ezt a blokkját, hogy közfigyelem, akkor nagy valószínűséggel a köz is hálás lenne azért , ha nem vagy nemcsak a javadalmazások lennének átláthatók, hanem azok a szabályok is, amelyek a képviselői munkát körbeírják, azok a kötelezettségek, amelyeknek nekünk is eleget kell tenni. Abban az esetben, ha egy ilyen komplex és tág kérdéskörben kellen e vitát folytatnunk, akkor minden bizonnyal a Magyar Szocialista Párt is partner lenne ebben az ügyben. Tisztelt Ház! Ha azt mondtam, hogy a Szocialista Pártnak nincs dolga ezzel az előterjesztéssel, akkor különösebben hosszabban nem kell taglalnom az előt erjesztés egyes részeit. Nem kívánok tehát belemenni azokba a szabályokba, amit a javadalmazás, a bérek emelése, az utazás, valamint a lakhatás ügyeiben az előterjesztés mond. Nem kívánok ezzel a részével foglalkozni, mert bár számtalan kritikát lehetne el mondani ezzel kapcsolatban, úgy gondolom, hogy minden egyes paragrafus, minden egyes új előírás részünkről történő vitatása cáfolná azt a mondandót, hogy nincs dolgunk ezzel a törvényjavaslattal. Azzal szeretném tehát bezárni a mondandómat, hogy nincs dolg unk vele, mert nem ebben az időpontban, nem így és nem ezen a módon kell, kellene szabályozni a képviselők munkáját; aláhúzom, tisztelt képviselőtársaim, nem a javadalmazását, hanem a képviselők munkáját. Egyetlen megjegyzésem azért mégiscsak lenne, hiszen a kormánypárt vezérszónoka az imént hosszasan taglalva az előterjesztést, és persze támogatva azt, mondott egy számomra nehezen értelmezhető, de ha jól értem, akkor messzire vezető dolgot. Azt kezdte el fejtegetni, hogy a
