Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 8 (150. szám) - Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója:
6647 képviselőnek, főleg a mostani időkben, legalább annyi a felelőssége, mint egy helyettes államtitkárnak, ha nem több. Eg yetlenegy józan gondolkodású, normálisan gondolkodó polgártársam sem képzelheti azt el, hogy egy parlamenti képviselőnek nincs annyi felelőssége, mint egy helyettes államtitkárnak, amely - a helyettes államtitkári tiszt - egyébként a közszolgálat területén a legmagasabb közigazgatási tisztség, nem politikai tisztség, hanem szakmai, szakértői tisztség. Ezért azt javasoltam és azt javaslom az Országgyűlésnek, mérlegelje annak a lehetőségét, hogy a parlamenti képviselők fizetését a helyettes államtitkári szint re állítja be. Amikor a kormányzat a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló, a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó jogszabályokat beterjesztette, akkor meghatározta, hogy ez milyen összeg, ez jelen pillanatban 747 877 forint a javaslat szerint, a melyet a mostani javaslattal párhuzamosan tárgyal az Országgyűlés. Ezen túl megfontolásra javaslom, hogy a visszaélésekre alkalmas kiegészítő rendszer, pótlékrendszer, egyéb javadalmazási, trükközési lehetőségeket tartalmazó rendszerelemek szűnjenek meg és alakuljanak át, az átlátható viszonyoknak megfelelően. Tehát legyen egy helyettes államtitkári besorolásnak megfelelő fizetése a mindenkori parlamenti képviselőnek, ez természetesen megoldja azt a dilemmát is, hogy amennyiben a közszolgálat területén az ú gynevezett köztisztviselői, közszolgálati illetményalap nem változik, akkor ez természetesen a parlamenti képviselőkre is kötelező; ha változik, akkor természetesen a parlamenti képviselők javadalmazása is változik. Ez nyilvánvalóan összefüggésben van az o rszág gazdasági, társadalmi és szociális helyzetével. Tehát amikor azt kérik az ellenzéki képviselőtársaim, hogy kössük az aktuális társadalmi viszonyokhoz a képviselők bérét, nemzetközi összehasonlításban az adott ország átlagkeresetéhez, az adott ország minimálbéréhez szokás kötni, de ugyanakkor ne felejtsék el, hogy a helyettes államtitkárok, a közszolgálatban tevékenykedők bére is alkalmazkodik a társadalmi viszonyokhoz, hiszen egy szorzószám alapján születik meg a bruttó bér összege, amely szorzószám m indig igazodik az adott gazdaságitársadalmi helyzethez, sőt, sok esetben érdekegyeztető folyamatoknak, szakszervezetekkel folytatott tárgyalásoknak az eredményeképpen alakul ki. Tehát igenis a helyettes államtitkári fizetés, az állam fizetései, a közszolg ák fizetései, ahogy ezt az elmúlt másfél évben megtapasztaltuk, az ország társadalmi, szociális viszonyaival összefüggésben vannak, és azt leképezik, illetve követik. Még egyszer mondom, az persze egy nagy dilemma, megfontolás tárgyát képezi, hogy a jelenl egi szociális viszonyok között vállaljae az Országgyűlés azt, hogy megteremti egy tisztességes bruttó bérnek, egy tisztességes fizetésnek a föltételeit. Ez a mi számításaink szerint egyébként jelentős költségvetési többletterhet nem jelent a rendszer egés zében, vagy pedig azt mondja, hogy nem tesz semmit, ezzel fönntart egy olyan rendszert, amely alkalmas a visszaélésekre. Nekem az a véleményem, hogy ebben a válságos helyzetben, amelyben az ország van egyébként, ez nem egy lehetőség, hanem egy kötelesség, mert ha elvárjuk, hogy rend legyen az ország számos területén, rendet teszünk az önkormányzatok területén, az oktatás területén számos kérdésben, akkor ebben a kérdésben is, amely nyilván szimbolikus jelentőségű, érdemes ezt megtenni. Persze, nagyon fontos kérdés az is, hogy ha a parlamenti képviselő jövedelmi viszonyait tisztázzuk, akkor a parlamenti képviselőkhöz kapcsolódnak nyilvánvalóan a parlament tisztségviselői, azok, akik a frakciók munkájában részt vesznek, a bizottsági elnöki struktúrába bekapcso lódnak, amelyre a mi javaslatunk részletes iránymutatást tartalmaz, és természetesen a közszolgálatban tevékenykedők vagy a kormányzatban tevékenykedők bérezési viszonyaihoz igazítaná ezt. Erre most nem térnék ki külön, hiszen a javaslat részletesen kitér arra, hogy a Ház alelnökének, a frakcióvezetőknek, a frakcióvezetőhelyetteseknek, a bizottsági elnököknek, akik a Házat működtetik, üzemeltetik, a tisztségviselőknek, akik a parlament törvényhozási munkájában aktívan részt vesznek, milyen feladatuk, milye n felelősségük van, és ehhez milyen bér társul - erre részletes javaslattal éltünk. De van egy nagyon fontos szelete a parlamenti törvényhozói munkának, amelyet, úgy gondolom, eddig nagyvonalúan kezelt a törvényhozás. Nekem az a véleményem - bár 1990ben n em voltam az
