Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
6614 Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm azt a hangvételt, amit a frakciók megütöttek, zene volt f üleimnek. Akkor, amikor a különböző kapcsolódó módosító javaslatokat megfogalmaztuk, természetesen ott láttam Szávay képviselőtársamnak is azon aggályait, és természetesen a kapcsolódó módosítókban figyelembe vesszük ugyanúgy, ahogy Lendvai képviselőtársun k módosító javaslatában volt olyan nemzetiséggel kapcsolatos módosító fejezet, amelyről már bizottsági szakban is úgy gondoltuk, hogy kapcsolódóként el tudunk fogadni. Természetesen nyitottak vagyunk, és mindenki abban érdekelt, hogy a nemzetiségi törvény egy olyan, a nemzetiségek által használatos törvény legyen, amelyet a gyakorlatban tudnak alkalmazni. Ez az elkötelezettségünk a magyarországi nemzetiségek irányában. Azt hiszem, hogy ezt tettük. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr . Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A részletes vitát lezárom. Kérdezem Szászfalvi László államtitkár urat, hogy kíváne a vitában elhangzottakra válaszolni. Igen, megadom a szót az államtitkár úrnak. Öné a szó, parancsoljon! (17.50) SZÁSZFALVI LÁSZLÓ közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a zárszót elmondanám, néhány dologra hadd reagáljak konkrétan is. A Nyakó képviselőtársam által elmondottakra annyiban szeretnék reagálni, hogy ha figyelmesen olvasta volna végig az ajánlást, akkor abban nagyon sok általa felvetett kérdésre megtal álta volna a választ. Tehát a módosító indítványok, illetve majd a későbbiekben a kapcsolódó módosító indítványok nagyrészt kezelik az általa felvetett kérdéseket. Fontosnak tartom a Szávay képviselő úr, illetve GaudiNagy Tamás képviselő úr által többször is hangsúlyozott, a 17., 19. és 23. ajánlási pontokban megfogalmazottak kezelését. Számunkra természetesen rendkívül fontos nemzetiségpolitikai és nemzetpolitikai kérdés is egyaránt az, amit érint a 17., 19. és 23. ajánlási pont. Nem egyszerű kérdésekről van szó, szeretném megjegyezni, és nincs egyértelmű gyakorlat sem a régiónkban erre vonatkozólag, sőt egyértelmű, világos és pontos európai gyakorlat sincs. Természetesen figyelembe vesszük és kapcsolódó módosító indítvánnyal - úgy tudom, hogy részben Kősz egi Zoltánnal készítették ezt a módosítót - igyekszünk a lehető legjobbat elfogadni, illetve befogadni. Szeretném azt is jelezni, hogy több olyan javaslat található az ajánlási pontok között, amelyeket konkrétan maga a javaslat is tartalmaz, és megoldja az okat a problémákat. Tehát amikor esetlegesen nem támogatunk bizonyos módosító indítványokat, azt azért nem támogatjuk, amikor elvi kérdésekről vagy szimbolikus ügyekről van szó, mert vagy kezeli ugyanez a törvényjavaslat, vagy pedig más törvény fogja majd kezelni. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kijelenthetjük, hogy 1993ban a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásával történelmet írt a Magyar Országgyűlés. Egyetlen országgyűlési szavazással sikerült elérni azt a s orsdöntő áttörést, amelynek eredményeképpen a hazai nemzetiségi közösségeknek megteremtődött a lehetőségük arra, hogy a róluk szóló döntések előkészítésébe immár legitim módon, választott képviselőik közvetítésével beleszólhassanak. Külön is említést érdem el és a mai közéleti szereplők számára tanulságul szolgálhat, hogy akkor a kisebbségi törvény elfogadásakor a tisztelt Ház 96 százalékos többséggel szavazta meg ezt a kétharmados törvényt. Azt hiszem, minden érintett vagy a nemzetiségpolitika iránt érdeklő dő számára evidencia, hogy az 1993as törvény által létrehozott kisebbségi önkormányzatiság rendszere bevált, és széles körű érdeklődést váltott ki a nemzetközi kisebbségpolitika szintjén is. Zárójelben szeretném megjegyezni, hogy nagyon elégedettek lehetn énk akkor, ha a határon túli magyarok számára is ugyanilyen
