Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 7 (149. szám) - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
6615 intézményesített érdekképviseleti rendszer lenne vagy lehetne. A hazánkról kialakult kép szerves része lett a hazai nemzetiségpolitika pozitívumainak elismerése. A szomszédos és távolabbi országo k kormányzati és nemzetiségi delegációi rendszeresen érdeklődtek és érdeklődnek a rendszer jogi szabályozása és működési tapasztalatai iránt. Az Európa Tanács kisebbségi ügyekben illetékes szakértői különösen értékesnek ítélték Magyarország erőfeszítéseit, amelyek eredményeképpen létrejött egy széles körben elismert funkcionális, kulturális autonómiarendszer. Ugyanakkor a törvénnyel kapcsolatos hazai és nemzetközi várakozások csak részben teljesültek. Nemzetközi szinten a legnagyobb csalódást az okozta, hog y a régió államai, annak ellenére, hogy érdeklődéssel figyeltékfigyelik a hazai nemzetiségek életkörülményeinek alakulását, jogaik érvényesülését, odáig - csekély kivétellel - nem jutottak el, hogy országaik jogrendjébe a miénkhez hasonló szabályozást épí tsenek be. Egyes szomszédos országokban ugyan létrejöttek országos választott nemzetiségi testületek, ezek létrejötte azonban a magyarországi önkormányzati rendszer kialakulásához képest jelentős késéssel, több esetben szerényebb, jóval szerényebb jogosítv ányokkal valósulhatott csak meg. Az eltelt közel húsz év tapasztalatai nyomán a 2010. évi választásokat követően a kormány hozzálátott az ország társadalmi, közjogi rendszerének átalakításához, megújításához. E folyamat során nyilvánvaló volt, hogy a nemzetiségi jogok összegzését is új alapokra kell helyezni, a gyakorlat során szerzett tapasztalatok nyomán újra kell gondolni mindazon rendelkezéseket, amelyek a velünk élő nemzetiségek kulturális autonómiáját biztosítják, elősegítik nyelvük és kultúrájuk fennmaradását, fejlődését, a közösségen belüli átörökítésének lehetőségét. Ezért nyúlt a kormány a nemzetiségek jogait szabályozó törvény megújításának az eszközéhez. Tisztelt Ház! A ma részletesen megvitatott jogszabálytervezettel újabb jel entős állomásához érkezett Magyarország társadalmipolitikai megújulásának folyamata. Az új nemzetiségi törvénnyel a kormány célja az, hogy a nemzetiségek jogait a vonatkozó nemzetközi dokumentumoknak megfelelően az érintettek minél nagyobb megelégedésére az ország lehetőségeivel összhangban biztosítsa. E szándék megjelenik az alaptörvényünkben, és az elfogadását követően a most megvitatott törvény részletezi majd e szándék megvalósításának módját és feltételeit. Ahogy azt a tervezet benyújtásakor is hangsú lyoztam, a nemzetiségi törvény megalkotásával a kormány hármas feladatnak kívánt, kíván megfelelni. Egyrészt a korábbi, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadása óta eltelt időszak tapasztalatait kívánta megjeleníteni az új jogszab ályban, másrészt biztosítani szándékozott a nemzetiségi jogok összhangját az egyéb, szintén változó, módosuló vagy megújuló jogszabályok rendelkezéseivel, és végül, de nem utolsósorban az új törvény nem titkolt célja a nemzetiségi jogalkalmazás során megje lent visszaélések, nemkívánatos jelenségek kizárása vagy legalábbis ezek lehetőségének a minél nagyobb arányú korlátozása. Megnyugvással állapíthatom meg, hogy képviselőtársaim ezeket a célokat pártállásra való tekintet nélkül elfogadták. Sem az általános, sem a részletes vitában nem merült fel, hogy bármely célkitűzés indokolatlan vagy illegitim volna. A célok elérésének módját persze pártállás és vérmérséklet függvényében a felszólalók támogatták vagy kritizálták, illetve módosítani javasolták. Ennek kösz önhető a beérkezett nagyszámú módosító és kapcsolódó módosító indítvány. Ezek száma jelzi, hogy a nemzetiségek iránti elkötelezettség az Országgyűlés mind kormánypárti, mind ellenzéki pártjainak sajátja. Azt hiszem, ez a hozzáállás megnyugtató lehet a tize nhárom nemzetiségi közösség számára is. Fontosnak tartom azokat a felszólalásokat, amelyek a tárgyra, a nemzetiségek jogaira koncentráltak, és azt igyekeztek elősegíteni, hogy a jogszabály minél inkább megfeleljen a hazai nemzetiségek igényeinek. A tárgysz erű, lényegi felvetésekkel kapcsolatosan biztosíthatom önöket, hogy azokat alaposan meg fogjuk fontolni, és ha egyegy kapcsolódó módosító indítvány elősegíti a törvény minőségének javítását, továbbá illeszkedik mind a kormány nemzetiségpolitikai céljaihoz , mind pedig a most tárgyalt tervezet szellemiségéhez, koncepciójához, a korábbi módosító
